A közgazdász szerint jó befektetés az államnak a hívők támogatása, mert szívesebben vállalnak gyermeket, egészségesebben és tovább élnek.

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese a Magyar Hírlapban fejtette ki kutatásokon alapuló gondolatait. A teljes cikk ide kattintva olvasható, néhány részletet alább szemlézünk az írásból.

...a mélyen hívő emberek átlagosan hét évvel élnek tovább, mint nem hívő társaik. Ugyanezeket az adatokat támasztja alá a Berkley Egyetem ötezer fős kutatása, amely arra világít rá, hogy azok az emberek, akik a ’60-as években templomba jártak, nagyságrendekkel többen voltak életben, mint a nem hívők, holott a ’60-as években jellemzően azok jártak inkább templomba, akik valamilyen betegségben szenvedtek.

...a hetente egyszer templomba járóknak fele akkora eséllyel lesz – a bizonyos daganatos megbetegedésekért felelős – megemelkedett interleukin-6-szintjük a vérben, mint a vallásukat ilyen rendszerességgel nem gyakorlóké. Tovább folytatva a sort, a University of Texas kutatói arra jutottak, hogy a gyakran templomba járók csoportja egészségesebb, mint a ritkán járóké, sőt még azt a hipotézist is felállították, hogy a lanyha vallásgyakorlás a különböző megbetegedések, illetve halálozások kockázati tényezője lehet. Több kutatás igazolja azt, hogy a vallásos betegek gyorsabban gyógyulnak.

A munkából lényegesen kevesebbet hiányoznak azok, akik rendszeres vallásgyakorlók. Érdekes módon a maguk módján vallásos emberek vannak táppénzen a legtöbbet. Nem meglepő, hogy a hívők sokkal kevésbé depressziósak, mint a társadalom többi része, és saját megítélésük szerint az általános egészségi állapotuk is jobb.

...az elkötelezett keresztény közösségekben nagyobb a gyermekvállalási hajlandóság, több a gyermek. Egy mikro adatfelvétel adatait idehozva: egyik egyházi közösségünkben az átlag gyermekszám 3,6, a másik kis közösségünkben kerek 4, míg a gyermekeim közösségében 4,2 a családonkénti gyermekátlag. Azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy ha ez a tendencia érvényesülne ma Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben, akkor a népességfogyás kérdésével vajmi keveset kellene foglalkozni.

A keresztény emberek azáltal, hogy stabilabb (férfi és nő között létrejött) házasságban élnek, kevesebb a válás a körükben, így a gyermekeiket (és magukat) sem teszik ki azoknak a traumáknak, amelyeket egy válás okoz.

A kutatások mindemellett arra engednek következtetni, hogy minél erősebb egy egyházi közösség, annál jobban érvényesülnek ezek a hatások. Mi következik mindebből? Alapvetően az, hogy a balliberális és neomarxista csoportok követeléseivel szemben az államnak nemhogy meg kell szüntetnie az egyházak támogatását, hanem egyenesen elemi érdeke a keresztény közösségek támogatása!

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki, aki keresztény (vagy annak tartja magát!), az jó munkaerő, aki nem betegszik meg, és tovább él, és aki nem keresztény, az a „futottak még” kategóriába tartozik. Ezek a kutatások irányokat, tendenciákat rögzítettek, melyek egy értékrend, egy világkép és a transzcendens szerepének jelentőségét mutatták be.

...keresztény állampolgáraira kevesebbet kell költenie az államnak, emellett a hívő emberek többletértéket állítanak elő, ezért közgazdasági értelemben a keresztény embereknek egyfajta „többlethasznosságuk” van a vallásukat nem gyakorlókkal, a maguk módján gyakorlókkal és az ateistákkal szemben. Igazolódik, hogy az Isten sugalmazására megalkotott Biblia nemcsak elvont elméleti tanítás, hanem a mindennapi boldogsághoz és boldoguláshoz is a legjobb receptet adja.

(Forrás: magyarhirlap.hu, grafika: Amy Burton)