Mind az öt június 28-án bíborossá kreált egyházi személy élete különlegességeket tartogat.

Anders Arborelius neve nem könnyen megjegyezhető, pedig meg fogják említeni a katolikus egyház történelmében. Ő ugyanis az első svéd bíboros a kétezer éves szervezet életében. A hagyományosan protestáns skandináv országra alighanem a reformáció 500. évfordulója kapcsán is kiterjed Ferenc pápa figyelme és figyelmessége. Az egész államban összesen 150 ezer katolikust tartanak nyilván, akik többsége bevándorlónak számít. 2000-ig az evangélikus hit államvallásnak számított Svédországban, ami azt jelenti, hogy minden újszülött automatikusan evangélikus is lett. Így volt ezzel Stockholm püspöke is, aki 20 éves korában tért át a katolikus hitre. A kármelita szerzetes által vezetett egyházmegye szinte az egész országot lefedi.

A másik négy ma bíborossá kreált személyről is érdemes megemlékezni. San Salvador segédpüspöke, Gregorio Rosa Chávez a béke nemzetközi követeként ismert, a fiatalok és a szegények patrónusa. Támogatja a felszabadítás teológiáját (több éven át együttműködésben szolgált Óscar Romero érsekkel), Európa menekültpolitikáját pedig kritikusan szemléli. Évszázadok óta ő az első személy, aki segédpüspökként, ráadásul aktív plébánosként bíboros lesz. A nehezen kiejthető nevű, laoszi Louis-Marie Ling Mangkhanekhoun a hegyi falvak közösségeinek lelkipásztora, de nem ezért kivételes a személye, hanem mert apostoli kormányzóként kreálják bíborossá, ami nem elterjedt a katolikus egyházban. Barcelona érseke, Juan José Omella y Omella a spanyol püspökök közösségének vezetője élénken szorgalmazza a fiatalokkal való őszinte egyházi párbeszédet, emellett bátran bírálja a korrupciót. A sportvilágból ismertté vált Bamako, Mali fővárosa is ad egy új bíborost a világnak: az ottani érsek, Jean Zerbo szintén a béke apostola, küzd a kirekesztés ellen, a népek közötti szolidaritásért fáradozik.

Mind az öt új személy életében fontos változás, hogy immár bíborosként részt vehetnek majd a pápaválasztó konklávén (ha addigra nem töltik be a 80. életévüket), amelynek tagjai jellemzően maguk közül választják meg az új egyházfőt.

(Forrás: Magyar Kurír, fotó: catholicherald.co.uk)