Lehet, hogy az ükunokáink muszlimok lesznek. Ez nem vicc. Tehetünk ellene, de rengeteg munkánk lesz vele. A Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának magyarországi vezetőjével beszélgettünk.

– Mit takar a szervezetük rejtélyesen hangzó elnevezése?
– A Politikai Iszlám Tanulmányok Központja – angolul Center for the Study of Political Islam, CSPI – nemzetközi szervezet, a csehországi Brünnben van a központja, az aktivitása jelenleg a visegrádi országokban a legerősebb. Az általunk alkalmazott módszer Bill Warner munkásságán alapszik. A matematikus-fizikus professzor statisztikailag viszonyult az iszlámhoz, érzelemmentesen áll a kérdéshez. A nagy világvallásokat 40 éve kutatja, s a keresztény, zsidó, buddhista vagy hindu tanításoktól teljesen eltérőnek találta az iszlámot. Elővesszük például a három alapművet – ezek a Korán, a Szíra (Mohamed élete) és a Hadísz (Mohamed cselekedetei) – és megszámoljuk a nők jogaival kapcsolatos szavakat, azokat kategóriákba soroljuk, statisztikai módszerekkel elemezzük. Tényszerűen megállapítható, hogy például a Koránban a nők 5 százalékban magasabb rendűek anyaként, de egyébként 71 százalékban alacsonyabb rendűek a férfiaknál. 2015-ben hoztam Magyarországra ezt a szervezetet, miután felvettem a kapcsolatot Bill Warnerrel.

– Az erősen érintett országokban, mint például Franciaország, mennyire van jelen a CSPI?
– Ott is vannak már kapcsolatok. Jelenleg 12 országban van szervezett csoportunk. A saját elveink megnehezítik a gyors terjeszkedést, mert politikától-vallástól-szélsőségektől mentesen, humanista értékrendet követve végezzük a munkánkat, és nehéz ilyen embereket találni. Nem politizálunk, igény esetén is csak képzést nyújtunk jogászoknak, pedagógusoknak, ügyvédeknek, politikusoknak, bár utóbbira Magyarországon még nem volt igény. Viszont sokszor mondunk nemet olyan szervezeteknek, akik valamelyik feltételnek nem felelnek meg. Ugyanakkor közvetlenül az egyes emberekkel is építjük a kapcsolatokat, rengeteg előadáson és médiamegjelenésen túl számos olyan könyvünk van magyarul is, amelyek segítenek egyszerűen megismerni a politikai iszlámot – nem kell elolvasni az összes alapkönyv összes oldalát. A CSPI kiadványai könyvesboltokban is kaphatók. Mindent meg lehet találni a honlapunkon és a Facebookon is. De a Koránt ma már magyarul is lehet olvasni. Akit érdekel, megteheti.

– Mi a politikai iszlám?
– Az iszlám egy komplex civilizáció saját politikai, hadászati, jogi és kulturális rendszerrel. A politikai iszlám fogalma mesterséges fogalom, amit a káfirok, azaz a nem muszlimok alkottak. Ez nagyon fontos, mert muszlim nézőpontból nem lehet szétválasztani a vallást és a politikát. Az ő eszmerendszerük ezt kizárja. Mi azonban az analitikus és kritikus gondolkodásunkkal ezt megtehetjük. Politikai iszlám a mi meghatározásunk szerint az iszlám alapműveiből minden olyan rész, ami a nem muszlimokra vonatkozik.

Szerintünk az, hogy a muszlimoknak hogyan kell viselkedniük a nem muszlimokkal szemben, nem vallási, hanem politikai kérdés.

– Ez azért is érdekes, mert például a Bibliára nem jellemző, hogy olyan tanításokat tartalmazna, amelyek a nem Jézust követőkhöz való viszonyt határoznák meg.
– Olyannyira nem, hogy az aranyszabály miatt, ami fontos keresztény alapérték, mi úgy bánunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Ez a krisztusi tanításból fakadó elv mára a világi jogi rendszerekben is meggyökeresedett, az emberi jogi egyezmények is ez alapján jöttek létre. Az alkotmány is kimondja, hogy minden ember egyenlő. Az iszlámban viszont nincs aranyszabály, ott a világot mindig is két részre osztották: a muszlimok és a nem muszlimok világára, a háború és a béke földjére. Ez mesterséges felosztás, ami nem az alapművekből ered, hanem az iszlám gondolkodók találták ki. Szokták mondani, hogy maga az iszlám szó a békét jelenti, de ez nem így van. Alávetést, behódolást jelent, de igaz, hogy a salaam (béke) szóval azonos tőből ered. Az iszlám világképben az iszlám béke akkor jön el, amikor az egész világ muszlimmá válik. Ezért van az, hogy az iszlám területeket az iszlám földjének – dar al islam -, a nem iszlám területeket a háború földjének – dar al harb – nevezik, amit az ő felfogásuk szerint meg kell hódítani. Ez a hódítási törekvés a mi felfogásunk szerint politika. A politikai iszlám tanulmányozásának alapja, hogy az alapműveket próbáljuk meg, ahyog említettem, statisztikai alapon vizsgálni. Próbáljunk a témához objektívan, érzelemmentesen, a kritikus gondolkodás segítségével viszonyulni, mert a vallás annyira érzékeny téma ma Európában, főképp Nyugat-Európában, hogy szinte nem is lehet róla beszélni. Mi azt mondtuk: nézzük meg, az alapművek szövegének hány százaléka foglalkozik azzal, hogy miként kell viselkedni a nem muszlimokkal! Arra jutottunk, hogy ez a szám 51 százalék.

A velünk szembeni viselkedés jelenti azt is, hogy megkínozni, becsapni, háborút indítani. Egy nem muszlim embert barátként nem is lehet kezelni. 12 vers van a Koránban, ami azt mondja ki, hogy egy muszlimnak egy nem muszlim nem lehet a barátja! A káfir az iszlámban szitokszó – a magyar irodalmi nyelvben a gyaur kutya kifejezésben öltött testet. Ha muszlimokkal beszélgetünk, olykor enyhítik is, és ha azt mondom magamról, hogy káfir vagyok, akkor azt mondják, hogy nem, te a könyv – al kitáb – népe vagy. A zsidókra és a keresztényekre használják ezt a kifejezést az alapművek is.

– Tehát nem mindenki káfir?
– Ők ezt mondják. De mit jelent a káfir fogalma? Az a káfir, aki nem fogadja el, hogy Allah az egyetlen isten, és Mohamed az ő prófétája. De a káfirokat különböző neveken említik. Mi a könyv népei vagyunk.

– Ez a káfir fogalmon belül egy enyhébb megítélés?
– Ők azt mondják, hogy mi különleges megítélés alá estünk mindig is az iszlámban, mert a keresztények és zsidók mint ábrahámi vallások követői megkapják a lehetőséget az áttérésre, vagy megtarthatjuk a vallásunkat, de akkor adót kell fizetniük. Ez egyébként egy nagyon okosan kitalált gazdasági fenntartó rendszer volt a 7. századi Arábiában, hiszen az állandó dzsihadista hódítások során nem dolgoztak, tehát szükségük volt egy olyan társadalmi osztályra, amely kiszolgálja őket. De a keresztények és a zsidók is alávetettek voltak, másodrangú állampolgárok, akiknek adót kellett fizetniük. Nem voltak egyenlő jogaik a muszlimokkal, más ruhát kellett viselniük. Ennek a maradványait látjuk ma Egyiptomban, ahol a keresztények nem jogosultak fegyverviselésre, a házukat megjelölik. A templomok nem lehetettek magasabbak, mint a mecsetek. Mindent megtettek, hogy nehézzé tegyék a vallásgyakorlást. Ez az egyik oka az iszlám elterjedésének. Másrészt az iszlámnak univerzális világképe van. Mohamed a próféták sorában az utolsó volt. Az utolsó szavai azok voltak, hogy én előttem a próféták csak a saját embereikhez küldettek, én azonban az egész emberiséghez. Az iszlám nem bonyolult, bárkit könnyen elér, nem kell hozzá arabul sem beszélni. Ma másfél milliárd muszlimból kevesebb, mint 15 százalék beszél arabul, és kevesebb, mint 200 nyelvészt ismerünk ma, aki a koráni arabot beszéli. Tehát azt látjuk, hogy az iszlám viszonya a meghódított népek vallásához egyben a politikai életet is meghatározta. Ebből kifolyólag olyan iszlamizációs folyamatot figyelhettünk meg az elmúlt 1400 év alatt, amelyről a Harvard Egyetemen végzett vizsgálat azt állapította meg – amikor a társadalmak iszlám ideológiával való telítődését vizsgálták –, hogy átlagosan 150 év kell ahhoz, hogy egy adott társadalom teljesen iszlámmá váljon. Ez azt jelenti, hogy a saría, az iszlám törvénykezés az uralkodó, iszlám dominancia van a társadalmon belül, és aki nem muszlim, az alávetett helyzetbe kerül korlátozott jogokkal.

– Ez megtörténhet egy keresztény európai országgal, vagy az Amerikai Egyesült Államokkal is?
– Érdekes kérdés, mert a történelemben általában hódító háborúkat láttunk, a dzsihád legtöbbször fegyverrel terjesztette a hitet. De már az alapművekből is látjuk, hogy a dzsihádot, vagyis az Allah útján tett erőfeszítést az iszlám uralmának megteremtése érdekében pénzzel, tollal, beszéddel is el lehet érni.

Európában ezt ma lopakodó sariának hívjuk. Az iszlámon belül nem megengedett a kritikai gondolkodás, hiszen Allah szavai tökéletesek, azokat bírálni nem lehet. Mohamed tökéletes, ő volt az utolsó próféta, felülírta a korábbi keresztény-zsidó tanításokat. Ezért káfírok a könyv népei is, mert ezek a vallások nem ismerik el azt, amit Mohamed kinyilatkoztatott, nevezetesen Jézus nem Isten fia, nem feszítették keresztre és nem támadt fel, nincs Szentháromság, mert az többisten hit és az iszlám szerint istenkáromlás.

– Ezt egy keresztény ember nyilvánvalóan nem fogja elismerni.
– Így van. És itt van az az alapvető ellentmondás, ami feloldhatatlan. Hiába akar ugyanis egy muszlim ember a barátunk lenni, hiába akar hozzánk jó szándékkal közeledni, a vallása, az iszlám doktrína ezt nem engedi. És ezért nem beszélhetünk mi sem egyes muszlim emberekről, hanem politikai ideológiáról.

Ezért mondja Bill Warner, hogy maguk a muszlim emberek az első áldozatai a politikai iszlámnak. Nem lehet kitörni az iszlámból, mert azért halálbüntetés jár.

Ha valaki a keresztény, demokratikus értékrendet követi, amelynek bizonyos tételei ellentmondanak az iszlámnak, az a személy az iszlám szemében hitehagyó. Allah alkotta törvény felett ember alkotta törvény nem állhat. Ez az az ideológia, ami kihat a mi életünkre is.

– Ezek szerint miközben mi az élni és élni hagyni elv szerint viszonyulunk egy másik valláshoz, ők egyáltalán nem akarnak minket élni hagyni. Hogy-hogy ezt eddig nem vettük észre?
– Naivak és jó szándékúak vagyunk. Ez a humanizmusunkból ered. Mi itt, Európában nagyon sokat harcoltunk a felvilágosodásért, a humanizmusért, az egyenlő emberi jogokért – olyan társadalmakért, ahol mindenki békében élhet együtt másokkal.

– Az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy humanizmus?
– Nincs. Még a szeretet szó sem szerepel az alapművekben. Az iszlám teljesen eltérő gondolatiságot képvisel, más logika alapján épül fel, amit mi nem is fogunk fel. Eleve mindig mindent az iszlám alapművek határoznak meg, és ebben a szemléletmód is benne van. Ettől pedig eltérni nem lehet. Nincs aranyszabály, kettős az erkölcstan. Mohamed nemcsak vallási vezető, hanem politikai vezető is volt. Mohamed életén keresztül nagyon könnyen megérthető az iszlám. A koráni kinyilatkoztatások Mohamed életének az eseményei sorrendjében jöttek létre. Nem egyben történt a kinyilatkoztatás, hanem szakaszosan az ő élete során. Ezért van az, hogy minden Korán idézetnek Mohamed élete a kontextusa, a magyarázata. Európában ez a gondolkodás nem érthető, jóhiszeműen fel sem tételezzük, hogy más vallásokban nem a szeretet a legalapvetőbb. Ezért is hatékony a Muszlim Testvériség. Ez a 20. század első felében Egyiptomból indult szélsőséges iszlám mozgalom a dzsihádot a beszéden, a politikai rendszerekbe való beépülésen keresztül vívja. Az iszlámról való tudást terjesztik a világban, jellemzően az egyetemeken, a tudományos életben és a médiában. A probléma az, hogy olyan elveket terjesztenek, amelyek nem az alapművekben találhatók, hanem ők találták ki, az ő propagandájuk. Például: az iszlámot nem lehet megérteni, mert nagyon komplex; csak az értheti meg, aki arabul beszél; az iszlámot félreértelmezik.

– Ennek mi a célja?
– Minden politikai iszlám ideológiának az a célja, hogy az iszlám legyen az uralkodó. Ezért például egyetemi tanszékeket, politikai irányzatokat pénzeltek. Belgiumban már van olyan párt, amelynek nyíltan célja a saría bevezetése a jogrendszerbe, és már megkapja a szavazatok 2 százalékát. A lopakodó saría működik – nehéz észrevenni, nem sért jogot, de leginkább nincs semmilyen ellenállás. Fel sem ismerjük a problémát, hiszen, ugye, mi a toleranciában, a békés egymás mellett élésben hiszünk, ezért az a folyamat, ami korábban 150 év alatt tett iszlámmá egy országot, most számítások szerint 2,3-szor gyorsabb.

Ha ugyanis egy társadalmon belül 10 százalékot elér a politikailag azonosan gondolkodók aránya, ők már képesek befolyásolni az adott ország politikai életét a szavazatokon keresztül. Ez egyszerű matematika. Ha elérték a 10 százalékot, akkor még jobban felgyorsul a folyamat. Azokban a választókerületekben, önkormányzatokban, ahol már 10 százaléknál nagyobb az iszlám jelenléte, jól láthatóan ez történik. Franciaországban, Svédországban és Nagy-Britanniában akár 10-20 éven belül elérheti a meghatározó parlamenti befolyást, a 10 százalékot az iszlám politikai ideológiája. Kérdés, hogy mennyire lesznek felülreprezentáltak a saría képviselői a muszlimok között, de a történelmi tapasztalatok szerint 10 százalékot már elkezdheti iszlamizálni a társadalmat. Ám addig sem kell várni, hogy a folyamat elinduljon. Ma Németországban poligám házasságok létezhetnek. Ilyen házasságot kötni törvényellenes, de ha valaki olyan országból érkezik, ahol ez törvényes, hozhatja az összes feleségét és elismeri a rendszer. És azért is engedékeny a rendszer, mert rákényszerítették. Megtörtént, hogy az első feleséget hivatalosan bejelentették, a másodikat pedig egyedülálló anyaként regisztrálták, így azonnal jogosulttá vált a szociális ellátásra. Ezért inkább megengedik a poligámiát. Az iszlám elvek elsőbbséget tudnak élvezni az európai törvényes renddel szemben a vallási tolerancia és politikai, gazdasági okok miatt.

– Mi a helyzet a második, harmadik generációs muszlimokkal, elsősorban Franciaországban?
– Egyértelműen látszik, hogy az integráció sikertelen volt. Párhuzamos társadalmak alakultak ki. Olyan „No go” zónák vannak európai városokban, ahova európai ember nem mer bemenni. Ezek a saría által felügyelt területek. Az emberekre rászólnak, ha rövid a szoknya, ha alkohol van a kezükben. Az első generációk még valamennyire beilleszkedtek, a második, harmadik generáció azonban egyre inkább visszatér a vallási gyökereihez.

– Talán azért, mert alacsonyabb szinten él és ebben keresi a megoldást?
– A dzsihadista merényleteket elkövető terroristák többsége magasan képzett, diplomás ember volt, tehát nem a szociálisan hátrányos helyzet az ok. Inkább arról van szó, hogy minden ember keresi az identitást. Az egyik ilyen válasz a vallás. Ha az iszlámmal kezdenek foglalkozni, akkor találkoznak a vallási előírásokkal, például azzal, hogy nem hagyhatják el a vallásukat. Az alapművekben rengeteg olyan előírás is van, ami nem összeegyeztethető az európai társadalmakkal. Ez újabb identitás probléma.

Európa nem tud egy hasonlóan erős értékrendet felkínálni, a fogyasztói társadalom nem adja meg azokat a válaszokat, amikre szükségük van, a kereszténység pedig még maguknak az európai embereknek a jelentős részére sem hat.

– Mi a helyzet a vegyesházasságokkal?
– Nagyon ritka. Egy muszlim nőnek nem lehet nem muszlim férje, a férfinak át kell térnie. Egy muszlim férfi elvehet egy keresztény nőt anélkül, hogy az áttérne, de a gyereküknek az iszlám szerint kell nevelkednie. Így azután a vegyes házasságok által is muszlim emberből lesz több, azaz még ezen a módon is iszlamizálódik a társadalom. Az európai gondolkodás jóhiszeműségét mutatja, hogy Spanyolországban egy rendelet szerint ha Marokkóból fogad örökbe gyereket egy keresztény házaspár, akkor az iszlám hitben kell nevelni. Tehát maga a spanyol állam segíti elő az iszlamizálódást. Az európai országokban eltérő módon alakult ki a muszlim közösség, de sehol sem sikerült az integráció. Azokat az embereket, akik humanista módra akarják az iszlámot gyakorolni, azaz csak a vallási részét, azokat ellehetetlenítik, mert nem jó muszlimok, mert nem úgy cselekszenek, ahogy Mohamed cselekedett. Ezt az ellentmondást nem lehet feloldani. Ismerek olyat, aki elhagyta a vallását és ki kellett menekíteni egy másik országba új identitással. De a többségük inkább titkolja, és úgy csinál, mintha jó muszlim lenne. Az umma, az iszlám közösség nagyon erős. Ez a legszorosabb kötelék a muszlimok között. Testvériség, ami nemzettudatot is ad, minden fölött áll. Az umma összetart, ami nagyon szép elv, el lehetne akár tanulni is, ugyanakkor nem enged. Nem a szeretetre épít, hanem a sariára. Azon kívül tehát, hogy egymás ételeit esszük a multikulturális kicserélődés jegyében, nincs összeolvadás, gettósodás van. Mindenki a maga fajtájával szeret lenni, annak az elvei szerint szeret élni. Az iszlám erre ráerősít. Ha egy muszlim nő szeretne európai módra élni, akkor ebben az európai társadalmak nem segítik, az iszlám viszont visszafogja, sőt, bünteti. Az európai jogrend szerint rengeteg emberi jogi sérelem éri a muszlim nőket, mert hiába akarják például levenni a fátylat, rászól a család egyik férfi tagja, hogy vegye vissza. Ez ma Európában realitás. A politikai iszlámot kutatók szerint az a megoldás az iszlamizálódás ellen, hogy a vallási részt tiszteletben kell tartani, de a politikai részt nem szabad engedni. Ami a mi életünkre is kihat és az európai normákat, jogrendet sérti, azzal szembe kell szállnunk! A Korán egyértelműen engedi, hogy a nőt meg lehet verni. Az iszlámban nem arról folyik a vita, hogy lehet-e, hanem arról, hogy mivel és mennyire. A mi felfogásunk szerint viszont ez családon belüli erőszak, ami törvénybe ütköző. Ugyanakkor nem lehet párhuzamos jogrendet üzemeltetni – az nem lehet, hogy Ahmed verheti a feleségét, mert akkor Józsi bácsi is megkérdezheti, ő miért nem.

– Tehát az európai jogrendet kell az Európában élőkkel betartatni. Ebből nyilvánvalóan feszültség lesz, mert ők nem választják vallási és politikai részre az iszlámot, a vallás pedig nem kompromisszumképes.
– Épp ezért érzem fontosnak a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának (CSPI) munkáját, hogy a politikusok, civil szerveztek legalább azt megértsék, hogy mi a probléma. Megértsék, hogy a muszlimok teljesen másképp gondolkodnak. És ehhez nem az egyéneket kell vizsgálni, hanem meg kell vizsgálni az alapvető ideológiájukat, az alapműveket. Ezek, ahogy említettem, a Korán, a Szíra, és a Hadísz, illetve a saría, az iszlám törvénykezés. Egy saría törvény mindig úgy néz ki, hogy van egy állítás, hozzá egy példa Mohamed életéből, majd egy Korán idézet. Az ő jogrendszerük egy az egyben az alapművekre épül, ezért nagyon könnyű ezeket megérteni. Az alapművek azonban nem csak vallásos elemeket tartalmaznak. Lehet, hogy ez a folyamat konfliktust szül, de azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a saját civilizációnkat.

– Akkor mi a megoldás, hogy a konfliktus se szüljön háborút és Európa is Európa maradjon?
– Az első lépés, hogy megismerjük az iszlámot, azaz az alapműveket és a gondolkodásuk másságát. Olyan képzési mozgalmat indítottunk el, ami reményeink szerint több mint 200 központtal fog működni, tájékoztatást adva a politikai iszlám sajátosságairól. A politikai iszlám képviselői, a Muszlim Testvériség nagyon jó példa, rendkívül jól szervezettek. Kell egy ellenpólus. Ennek állt az élére a mi központunk, azzal a vízióval, hogy képzéssel megelőzhetővé válik egy erőszakos civilizációs háború. Tudatosítani kell azokat a veszélyeket, amik a mi társadalmi értékeinket veszélyeztetik.

– Ez nagyon veszélyes fegyver, mert azt tapasztaljuk, hogy az indulatok nagyon hamar agresszióba csapnak át. Ezzel nagyon óvatosan kell bánni, hogy ne robbanjon be a szikra, hanem egy csendes erő alakuljon ki.
– Ennek eszköze az objektivitás, a kritikai gondolkodás képessége, a tudás.

– De a legtöbb ember nem ilyen.
– Igen, de ha politikai iszlámról mint ideológiáról beszélünk és nem egyes emberekről, akkor meg tudjuk védeni magukat a muszlimokat is az erőszakkal szemben. A tudás az egyetlen út, amivel el lehet kerülni az erőszakot. Valóban látszanak azok a szélsőséges szervezetek, akik az erőszak alkalmazásában látják az iszlám terjedésének megállítását. Ennek a megelőzésére kell ideológiai hadviselést indítanunk, amely nem emberek ellen irányul, hanem egy ideológia ellen, amit ehhez alaposan meg kell ismerni.

El kell oszlatni a téveszméket, például hogy ez valami bonyolult dolog lenne, és ismernünk kell a saját identitásunkat, értékeinket. Politikai iszlám ellen politikai eszközökkel kell küzdeni. Az erőszak valóban erőszakot szül. Törvények ellen törvényekkel és azok betartatásával kell és lehet küzdeni.

– Az iszlám terjedésének folyamatában hol tartunk most?
– Egy kutatás három esetet vizsgál a jelenlegi európai helyzethez képest: 1. Egyetlen új bevándorló sem érkezik. 2. Közepes mértékű a bevándorlás. 3. Tömeges a bevándorlás. Minden esetben az iszlám dinamikus növekedését látjuk a népességen belül. Tömeges bevándorlás esetén mialatt megduplázódik Európában a muszlimok száma, az őslakosság száma 6 százalékkal csökken. A demográfia nem a mi oldalunkon áll.

– Mikorra lehet ebből parlamenti többség?
– Nem is ez az elsődleges kérdés, mert ha parlamenti többség van, az már a vég. Nem kell muszlim parlamenti többség ahhoz, hogy befolyásolják a politikát. A szavazók száma ugyanis sokkal hamarabb eléri azt a szintet, amikor már egy nem muszlim politikus is elkezd tekintettel lenni a muszlim szavazók érdekeire, hogy megkapja a választáskor a voksukat. Azaz a muszlim szavazók a nem muszlim politikust is fel tudják használni a társadalom iszlamizálására. Mindezt kívülről erősítik az iszlám országok azzal, hogy pénzelik mecsetek, ún. iszlám kulturális központok létrehozását. Egyes politikusok a szavazatok érdekében ezt támogatják. A muszlimok számára ez nem politika, hiszen ők nem választják szét a vallást és a politikát, így náluk vallás, nálunk viszont kizárólag politika, azaz hatalom és pénz. Nem tudom megmondani, hogy ebből mikor lesz parlamenti többség, de ha nem teszünk semmit, akkor be fog következni. Egyre több engedményt teszünk a tolerancia, illetve a politikai érdekek miatt. Angliában már üzemelnek saría bíróságok. Párhuzamosan a brit jogrendszerrel mediáció keretében engedik, hogy iszlám kérdésekben, házassági, örökségi kérdésekben döntéseket hozzanak. De ezek adott esetben sértik az alapvető emberi jogokat, az egyenlőséget. Ám az iszlámnak nem az egyenlőség, hanem az alávetés az alapelve. Nem elégszik meg azzal, hogy emberek mecsetekben imádkoznak és olvassák a könyveket. A Korán több mint 91 alkalommal említi azt, hogy Mohamed a tökéletes muszlim ember példája, akit követni kell. Minden, amit ő tett az életében, az a muszlimok számára követendő. Ez olyan mélységig igaz, hogy melyik cipőjét vette fel először, hogyan viselkedett a barátaival és az ellenségeivel, hogyan tett nőket szexrabszolgává, hány felesége volt – bár ebben a Korán eltér, mert csak négyet engedélyez, de Mohamednek kilenc volt –, sőt, mivel Mohamednek is volt, engedi a gyerekházasságot. Hosszan lehetne még sorolni, de a lényeg az, hogy a 7. századi törvények a 21. században is működő politikai rendszerek. Mai napig is egy 7. században élt ember, Mohamed cselekedetei határozzák meg az emberek cselekedeteit. Ez egy nagyon erős ideológia, ami meghatározza a történelmet és mivel nem toleráns a mássággal szemben, ezért kénytelenek vagyunk felvenni vele a harcot.

Beszélgetőtárs: Gundel Takács Gábor