Német egyházi vezetők szerint ez épp a kereszténység szellemiségének mond ellent, ezért tiltakoznak a bajor kormány döntése ellen. A legfőbb gond a párbeszéd elmaradása.

– Megosztottságot és nyugtalanságot okozott a bajor tartományi kormány azzal a döntésével, hogy kötelező kifüggeszteni a keresztet az érintett területen működő állami hivatalokban – nyilatkozta a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló "megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés" tapasztalható a Markus Söder (ő látható a képen) vezette bajor kormány első döntései között bevezetett keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.

– A "valószínűleg jó szándékú akció" nem érte el a célját, a tartomány keresztény jellegének tudatosítását és erősítését – mutatott rá Reinhard Marx. Kiemelte, hogy egy ilyen döntés előtt vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények. Kellett volna beszélni arról, hogy "mit jelent nekünk annak az embernek az üzenete, akit a kereszten látunk", és arról is, hogy mit jelentenek a keresztény értékek.

– Egyetlen párt vagy állam, bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi – mondta Reinhard Marx.

Arra a felvetésre, hogy Markus Söder az intézkedéssel csupán sok keresztény azon érzésére reagál, hogy a közösség egyre csak fogyatkozik, és értékei veszélybe kerültek, Reinhard Marx elmondta: valóban létezik ez az érzés, "de éppen ezért lenne fontos, hogy beszéljünk egymással".

Meg kellene vitatni, hogy "mit is jelent nekünk a kereszt egyáltalán, és mit jelent élni egy olyan országban, amelyet a kereszténység formált". Ebbe a vitába mindenkit be kell vonni, keresztényeket, muzulmánokat, zsidókat és a vallástalanokat is. Hozzátette: aki csak kulturális jelképnek tartja a keresztet, az nem értette meg a lényeget, és ez a felfogás az állam részéről azt jelentené, hogy "az állam nevében kisajátítják a keresztet".

Bírálta a tartományi kormány döntését Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke is, aki a napokban egy német hírportálokon idézett interjúban kiemelte: a kereszt mindenekelőtt vallási jelkép, és nem lehet csak a nyugati keresztény kultúra jelképeként értelmezni. A bajor kormány korlátozó jellegű menekültügyi politikájára utalva hozzátette: a kereszt "a szeretet egyetemes parancsát" is jelenti, nem arra szolgál, hogy bárki is védekezzen mások ellen, hanem arra int, hogy "felelősséggel tartozunk minden ember iránt", ami a menekültekre is vonatkozik - mondta Heinrich Bedford-Strohm.

A németek csaknem kétharmada, 64 százaléka ellenzi, hogy keresztet függesszenek ki minden állami hivatalban – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató társaság. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap megbízásából készített felmérés szerint 29 százalék ért egyet a kereszt-kifüggesztési kötelezettséggel.

A katolikusok körében 48 százalék elutasítja, 38 százalék támogatja, az evangélikusoknak pedig 62 százaléka elveti, 34 százaléka üdvözli, hogy legyen kereszt az állami hivatalokban.

A bajor kormány a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy "Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként" június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni a tartományban működő állami hivatalok épületeiben, a bejáratnál, jól látható helyen. A kormány közleményében kiemelte, hogy "a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe".

(Forrás: MTI, fotó: zeit.de)