Schönborn bíboros: szégyenletes propaganda zajlik a kereszténységre hivatkozva
Gégény István 2015. december 15.

Schönborn bíboros: szégyenletes propaganda zajlik a kereszténységre hivatkozva

A bécsi főpásztor maga is menekültként került Ausztriába, s nevetségesnek tartja más országok mellett hazánk indoklását a befogadástól való elzárkózásra. Az oroszbarát ideológiáról ugyancsak kifejtette a véleményét, szólt a dekadensnek tartott nyugatról is.

Eddig sem titkolta Christoph Schönborn bíboros, a szomszéd országban élő egyházi vezető, hogy markánsan eltér a véleménye attól, ami a magyar kormányzat mellett egyes helyi egyházi megnyilatkozásokból is kiolvasható. Most viszont olyan szókimondó interjút adott a szlovák Tyzden hetilapnak, ami még kevesebb kétséget hagy felőle, hogy szerinte mi is lenne a valóban keresztényi hozzáállás ehhez a témához.

schonborn_kep.jpg

A december 14-én megjelent interjúban a bécsi bíboros megkérdőjelezi a pozsonyi, prágai, budapesti és varsói kormányok hozzáállását a menekültügyhöz, beleértve a helyi egyházak szerepét is. A beszélgetés a közelgő karácsony apropóján a Szent Család analógiájával indul. Tekintettel a szálláskeresésre Betlehemben, az Egyiptomba menekülésre, illetve a zsidó nép elűzésére Babilonba, a főpásztor szerint a zsidó-keresztény tradícióban a menekültellátás alapvető dolog.  Ez a hagyomány szerinte sok európai országban is jelen van, amelyekben egyébként a keresztény hit meggyengült. Ausztriában is azt látja, hogy a szekularizált társadalom megannyi olyan tagja, aki nem állítja magáról, hogy keresztény, nem vesztette el a komoly elköteleződést a menekültekkel szemben.

A bíboros felidézi, hogy 1945-ben kilenc hónaposan elűzték a hazájából. – Abban a tudatban nőttem fel, hogy menekültek vagyunk – fogalmazott Christoph Schönborn. Amikor menekültsorsokról hall, sok emlék felidéződik benne a saját történetéből.

A Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon tapasztalható kormányzati törekvések kapcsán úgy fogalmazott: ez igazán szomorú. Ő maga Csehszlovákiából származik, és szégyelli magát ezért a hozzáállásért. – Szörnyű, hogy ők az úgynevezett keresztény érvekre támaszkodnak. (...) Amikor 1991-ben ezrével jöttek Ausztriába bosnyák menekültek, nem volt kérdés, hogy ők keresztények-e, vagy sem – emlékeztetett az egyházi vezető. Ők egyszerűen bajbajutott emberek voltak, akikről az Evangélium beszél. A végső ítéletnél meglátása szerint az a jézusi ige számít majd, miszerint "menekült voltam és befogadtatok".

A bíboros a négy nevezett EU tagállam hozzáállásával kapcsolatban nagyon csalódott. Ezekben az államokban az emberek sok szenvedésen mentek keresztül, de most egy általa szégyenletesnek nevezett propagandától el vannak vakítva, ami szerinte botrányos. – És emellett még a mi keresztény értékeinkre hivatkozni, egyszerűen nevetséges – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nagyra becsüli a szabadságért és emberi méltóságért vívott hősiességet 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában, 1981-ben Lengyelországban. Most azonban szerinte úgy tűnik, mintha mindez el lenne felejtve. – Ezt nem tudom ép ésszel felfogni – nyomatékosította megdöbbenését.

Christoph Schönborn úgy látja, a menekültkrízis óriási alkalom arra, hogy a keresztények megmutassák hívő hozzáállásukat a muzulmánoknak, egyben saját hitüket is megismerjék. A muzulmánok egyszer azt mondták neki: Szaúd-Arábiának elég pénze van, de nem segített nekünk, ti keresztények viszont segítettetek. A bécsi érsek szerint az idegengyűlölet gyakran a személyes tapasztalatok hiányával függ össze, de a jövőre vonatkozó bizonytalanságból is ered. – Nyilvánvaló, hogy nehéz időknek nézünk elébe és az emberek érzékenyen reagálnak a gazdaság krízisére, de soha nem szabad megadnunk magunkat a félelemnek – utalt bátorítóan a jövőre a bíboros.

A Putyin Oroszországa iránt növekvő szimpátiára vonatkozóan, ami Szlovákiában is megfigyelhető, Christoph Schönborn elmondta, hogy egyes körök Oroszországot már az 1917-es orosz forradalom előtt a keresztény értékek kikötőjének és bölcsőjének idealizálták, közben a nyugatot dekadensnek és minden rossz gyökerének mutatták be. Az ilyen ideológiával szemben szerinte létezik egy egyszerű gyógyszer, mégpedig a szembenézés a valósággal.

A bécsi főpályaudvaron, ahová a menekültkrízis során a legtöbb menekült érkezett, ő maga személyesen idős, fiatal, keresztény és nem keresztény nő és férfi önkéntesekkel találkozott, akiket senki nem hívott, mégis segítettek. – Ez a sok önkéntes lenne a dekadens nyugat – tette fel a költői kérdést.

Ferenc pápáról azt mondta a bíboros: ő  egy igaz katolikus. Olyan egyházfő, aki mindkét elődjét – II. János Pált és XVI. Benedeket – egyaránt jól ismerte, a létező különbözőségek ellenére folytonosság fedezhető fel mindhármuk tevékenységében. Ferenc pápa a napi prédikációival, egész hozzáállásával neki is felteszi a nagy kérdést: "Te, személyesen, a bécsi érsek, tényleg Krisztus egyik tanítványa vagy?" Szerinte ez "Ferenc iskolája". Úgy véli, a katolikus egyház számára semiképpen nem kockázatos, hogy ilyen pápánk van, az egyház tekintélye inkább növekedett a megválasztása óta.

(Az interjút a Kathpress szemlézte, a magyar változat elkészítésében Staub Bulcsú segítette a SzemLélek blogot.)

süti beállítások módosítása