A Magyar Tudományos Akadémia elnökének is van véleménye a Soros-tervről, bízik az arabok tudományos fellendülésében, segítené a kutatónők életpályáját.

A hazai tudományos élet vezető képviselőjével a Magyar Nemzet készített interjút, amely ide kattintva olvasható teljes terjedelmében. Az alábbiakban néhány részletet idézünk Lovász László válaszaiból.

Soros György kifejtett egy tervet arról, szerinte hogyan kellene kezelni a migránskérdést. Más kérdés, hogy bármelyikünk kifejthet egy ilyet. Hogy aztán az ő véleményének a súlyát mennyire erősíti gazdagsága, az más téma. Ugyanakkor nincs tényszerű információnk arról, hogy a véleménye közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolna az EU döntéseire. Azt nem állítom, hogy az unió jól kezeli a migrációs válságot, de azt sem hiszem, hogy azért kezeli rosszul, mert Soros befolyása alatt áll.

azt is jó lenne megérteni, hogy lehet, hogy ezer éve az iszlám világ még a tudomány fellegvára volt, ma pedig sokszor úgy tekintünk az iszlám vallásra, mint egy szélsőséges, bezárkózó, a gondolatokat bilincsbe kötő vallásra. Ami az áltudományokat illeti, úgy vélem, hogy érzelmi alapon született véleményeket nem lehet logikai érvekkel ellensúlyozni. Amit mégis tehetünk, hogy bemutatjuk, levezetjük, hogy máshogy is lehet nézni a kérdést.

a legfontosabb, amit tehetünk, hogy segítsük az anyákat, hogy ne kerüljenek hátrányba a velük együtt induló férfi kollégákkal szemben csak azért, mert gyermeket vállalnak. Mondok egy példát! Lehetővé kell tennünk, hogy egy gyermekével otthon lévő anya is eljuthasson konferenciákra, még akkor is, ha éppen nem tud előadást tartani, vagy nem tudott az elmúlt időszakban kutatással foglalkozni. Hiszen ettől még fontos, hogy meghallgassa mások munkáját, hogy benne maradjon a „tudomány sodrában”, ne maradjon le behozhatatlanul.

A [jordán] királyi család nagyon elkötelezett a tudományok és természetvédelem iránt. Ahogyan ők fogalmaztak: amikor az ország megalakult, akkor megállapították, hogy nagyon kevés a természeti erőforrásuk, nagyon kevés a mezőgazdasági termékük, úgyhogy az egyetlen értékük a humán tőke. A jordánok élen járnak ebben a tekintetben, de én remélem, hogy további iszlám országok is követik őket. Hiszen lényegében az arab világ nagyjából ezer évvel ezelőtt még a tudomány központja volt. Ha ezt a régi hagyományt sikerülne feleleveníteniük, megint jelentős szereplői lehetnének a tudománynak.

(Fotó: Székelyhidi Balázs/MNO)