Egy biztonsági őr megvert egy újságírót egy budapesti gyorsétteremben. Az eset kapcsán fontos és hasznos tiltakozni, de érdemes nem eltéveszteni az ellenreakció célját.
Amint mára sokak számára ismert, az Index hírportál vezető munkatársát egy vásárlói panasz sajátos rendezéseként filmekből ismert módszerrel kidobták a KFC egyik fővárosi egységéből, az utcán meg is verte a sértettet a feladatkörét messze túllépő örző-védő. Az eset nyomán hamar vizsgálatot indított a vállalat, az őrt elbocsátotta az őt alkalmazó cég, a helyi étterem felelős beosztású munkatársát felfüggesztették, megtörtént a nagyon fontos bocsánatkérés, a kért sérelemdíjat is kifizetik egy rászorulókat segítő szervezet javára.
Az esetnek számos tanulsága van, de a legkevésbé tűnik helyesnek az a tüntetősdi és internetes lejáratósdi, amivel a KFC szembesülni kénytelen. Nem kell őket mentegetni, jogosak az ellenérzések, ám ha van cég, ami egy ilyen sajnálatos túlkapás kezelése kapcsán inkább elismerést érdemel korunk Magyarországán, az épp a KFC. Persze, elemi érdekük a gyors rendezés, de mintha hasonló esetekben elszoktunk volna az érintettek ilyen nyílt és önkritikus reakciójától.
Mindig van más hibás, mindig van kimagyarázási lehetőség, vagy eltussolás, a KFC viszont őszintén beleállt és vállalta a következményeket. Ritka kincs ez mai társadalmi valóságunkban, becsüljük meg az értékét!
Azt is érdemes észrevenni, hogy a sértett leírása alapján az étterem kiszolgáló munkatársai - ha jól értem, nem a biztonsági őr kezdte az "izmozást" - váratlan helyzettel találkoztak, aminek a kezelésére nem nagyon voltak felkészülve. Egy vevő(jelölt) nem hagyta magát, érvényesíteni próbálta a jogait. Egy jogállamban nem fogadta el a leszólás/beszólás intézményesült módszerét. Ez is ritkaság. Megpróbálták lerázni magukról a problémát, nyilván azért, mert korábban ez bejött. Hálásak lehetünk Szabó Zoltánnak, mert kitartásával felszínre hozott egy olyan jelenséget, amivel talán sokan találkoztak már, de igyekezték inkább "megúszni" a konfliktust. Ő azonban - ahogy később a KFC a helyzet rendezésébe - beleállt.
Ez a két jogszerű hozzáállás valahogy elsikkadni látszik a pofonok és a felháborodás hangsúlyosabb megjelenése mellett, pedig ezekre sokkal érdemesebb lenne odafigyelni. A pofon elszáll, a becsület megmarad.
A biztonsági őrt és a helyzetet valószínűleg hasonlóan rosszul, hibásan kezelő személyzetet pedig azért nem érdemes tovább bántani, mert egyrészt biztosan megkapják a maguk büntetését, másrészt ők is részei annak a társadalomnak, amely lelki állapota láttán egyáltalán nem csodálkozhatunk az ilyesféle agresszión.
Lehet, hogy kivételes esetről van szó, engem azonban valahol megnyugtat, hogy mostantól nem lehet csupán a "vidékiekre, falusiakra" mutogatni, hogy micsoda feszültség él bennük, amiből akár egy kis szikra miatt is komoly inzultus keveredhet.
A feszült helyzet a miénk, a társadalom minden tagjáé. Ha nem teszünk ellene közösen, könnyen elszaporodhatnak a hasonló szomorú történetek.
Addig jó, amíg ki tudjuk mondani, hogy nem akarunk olyan országban élni, ahol így intézik a vitákat. Addig jó, amíg minden érintett bele mer állni a saját helyzetébe, vállalva a saját felelősségét. Aki tesz valamit, néha hibázni is szokott. Ez most súlyos hiba volt, de a közvetlen érintettek érzékelhetően jól kezelték a feszült helyzetet. Micsoda példaszerű iránymutatás, hogy pereskedés helyett egy nemes kezdeményezés támogatását várta el a bántalmazott személy az őt megverőktől!
Addig jó, amíg tudunk bocsánatot kérni és megbocsátani. Ezért kérem, hogy ne bántsuk a KFC-t, inkább tanuljunk tőlük!
Gégény István
(Kép forrása: 444 illusztráció)
