Főapáti üzenet 2020 címmel osztotta meg gondolatait Hortobágyi T. Cirill - Húsvét előtt, a világjárvány közepén.

A pannonhalmi főapát videóüzenetében elmesélte, hogy januárban végigjárta a Via Dolorosát, és próbálta átélni, amit Jézus is átélhetett.

Az a gyanúm, hogy sok embert nem éritett meg az ő szenvedése.

Hortobágyi T. Cirill szerint Jézust egynek tartották más halálraítéltekkel: vitte a keresztjét, az emberek pedig folytatták hétköznapi életüket.

Úgy érzem, most is erről van szó, hogy Krisztusnak a kínszenvedése, amit Húsvétkor ünneplünk, a halála, az megérint-e bennünket?

Feltette a kérdést, hogy eljut-e hozzánk az üzenet, hogy feltámad a halálból és kiragad, magával ragad bennünket kicsinyes, hétköznapi, szürke, megszokott, korlátolt bűneinkből, egykedvűségünkből - ha hagyjuk, ha készen állunk rá.

Gondoljunk arra, hogy Jézus nem azt ígérte nekünk, hogy ha rábízzuk az életünket, akkor nem lesznek gondok, nem lesznek bajok, soha semmi rossz nem történhet velünk, (...) hanem azt ígérte, hogy a bajban velünk van.

Kérdés, hogy most tudjuk-e megtapasztalni azt, hogy ebben a helyzetben nem hagyott el bennünket a jóIsten, ráhagyatkozhatunk, van ötlete arról, hogy mi mit kezdünk ezzel a helyzettel.

 

 

Úgy gondolom, a Húsvétnak a legfontosabb üzenete az, hogy minden embernek bele kell állnia az életének abba a kihívásba, ami nehéz, ami megpróbáltatások elé is állítja. A Húsvét arról szól, hogy a sült galamb nem repül a szánkba. A Húsvét arról szól, hogy a feltámadásnak a gyümölcse és az öröme akkor igazán mély, akkor tartalmas, és akkor van jelentése számomra, ha előtte végigmentem azokon a megpróbáltatásokon, ami ennek a fedezetét adja. Lehet, hogy most egy picit ezekben a napokban a megpróbáltatásoknak a nehézségét éljük át, a keménységét ennek a helyzetnek, ami ránkszakadt, de ha ezt vállaljuk, ha ezt a javunkra használjuk, ha beleállunk, akkor tud ez gyümölcsöt teremni számunkra.