Nyugi bisztró
Dr. Fekete Ágnes 2019. augusztus 28.

Nyugi bisztró

A fiatalok nem takarékoskodnak a nyugdíj idejére.

nyugi.jpg

Nemrég a Portfolio elemzését olvastam arról, hogy a fiatalok nem nagyon fektetik be pénzüket nyugdíj előtakarékosságként. Kérdés, hogy ennek a bizalmatlanságnak mi lesz a hosszú távú következménye. Vajon képesek lesznek ezek a pénzintézetek szép csendesen kivezetni ezt a terméket a piacról? Félek, hogy létezik rosszabb forgatókönyv is. Mindenesetre nemrég, amikor déli 12 órától zárásig ott voltam a Nyugdíjintézetben, háromszor is meglátogattam a Nyugibisztró nevű vendéglátó-ipari egységet. Valljuk meg, szükségem is volt a nyugalomra. Most már nem Gyes igényléséért állok sorba, hanem jó előre összeszámlálják munkával töltött éveimet. Furcsa érzés volt. Különösen, amikor kiderült, mennyi papírt kell még beszereznem különféle jogiszonyaimról, mert a szálak nem futnak össze egy rendszerben.

Az emberben kicsit megfogyatkozik a bizalom az ügyintézés során. Olybá tűnik, mintha a sors játéka lenne az, hogy pontosan mekkora összeg jelenik majd meg a számlánkon a „nyugalom napján”. Mintha nem a jelen szorgosságán múlna az, hogy hetven évesen megesszük-e azt a krémest a büfében.

Talán ez a bizalmatlanság is az oka annak, ami az MNB számaiból kiderült, a fiatalok nagyon kevés megtakarítással rendelkeznek nyugdíjas éveikre nézve.

Bár itt nem az állami rendszerről van szó, hanem előtakarékosságokról, de mintha hasonló kérdések merülnének fel az emberben.  

Az MNB most számokban mutatja meg a fiatalok bizalmatlanságát. Négy korcsoportra, a 16-29 év közöttiekre, a 30-44 év közöttiekre, a 45-59 év közöttiekre, valamint a 60 év felettiekre bontották le az embereket. Bemutatják, milyen az önkéntes pénztárak taglétszámának és tagdíjainak megoszlása. A pénztári taglétszámi adatokból kiderül, hogy

  • tavaly december végén a fiatalabb, 16-29 év közötti korosztály képviseltette magát a legkevesebb taggal az önkéntes pénztárakban 59 ezer fővel, őket a 60 év felettiek követik 155 ezer taggal. A 30-44 év közöttiek száma 432 ezer fő volt, a legtöbben viszont a 45-59 év közöttiek voltak, összesen 489 ezren.
  • Az adatokból jól látszik, hogy a 30 év alattiak aránya alig 5% a teljes taglétszám tekintetében, miközben a nyugdíjhoz közelebb álló, 45-59 éves korosztály már több mint 43%-ot képvisel. Ebből is látszik, hogy a nyugdíjra való öngondoskodás tekintetében az idősebb korosztály sokkal inkább az élen jár, mint a fiatalok, igaz persze az is, hogy érthető módon nagyobb azoknak az aránya, akik a nyugdíjhoz közelebb vannak.
  • Sajnos nem segít a fenti trenden az sem, hogy a cafeteria- és ebből adódóan az adóváltozások miatt vélhetően egyre több az olyan munkáltató, amely kevesebbet fizet be munkavállalói után az önkéntes kasszákba, illetve más típusú juttatásokat ad dolgozóinak. Ez pedig javában érinti a frissen a munkaerőpiacra kerülő, illetve csak pár éve dolgozókat.
  • Mindezek mellett jól látható, hogy a 30 év alattiak száma évről évre csökken az önkéntes pénztárakban, mint ahogyan 30-44 év közöttiek is. Ezzel szemben viszont a 45 felettiek száma folyamatosan nő, egyre inkább nő tehát a pénztárak átlagéletkora.

1-20190826.png

Összességében azt lehet látni, hogy a fiatalabb korosztályt nem sikerült érdemben bevonni a nyugdíj-előtakarékossági piacba, sőt, számuk évről évre csökken. Nem segít ezen az sem, hogy a munkáltatók által fizetett tagdíj összege is láthatóan csökken. Emellett a lakossági állampapírok kiszorító hatása direkt vagy indirekt módon a nyugdíjcélú megtakarítások piacán is érezhető lehet. A MÁP+ és ezzel együtt a lakossági állampapírok felpörgetésének nagyobb vesztesei között például egyértelműen ott vannak az életbiztosítások, de a nyugdíjpénztárak első és második negyedéves nettó tranzakciója is gyakorlatilag nulla volt.

uj3-20190826.png

 (Forrás: Portfolio.hu)

süti beállítások módosítása