Ki meri végre mondani az egyház, hogy „tévedtünk”?

2019. január 09. SZEMlélek

Egy egyszerű szó, amely megváltoztathatja a történelem menetét, előmozdíthatja a társadalmi párbeszédet, hitehagyottakat hívhat vissza az egyházhoz – mégis nehéz kimondani. Inkább meg sem próbáljuk?

7140020135_14f18d74a4_k-1024x768.jpg

Január 1-jén jelent meg Mark Wingfield Dallasban szolgáló baptista lelkipásztor írása, amely felrobbantotta az angol nyelvű keresztény sajtót. Bár a cikk elsősorban az amerikai helyzetre vonatkozik, ám számunkra is felvet érdekes és megvitatandó gondolatokat, írja a Kötőszó evangélikus blog.

Elismerhetnénk – a keresztények univerzálisan és bizonyos egyházak külön is –, hogy sok mindennel kapcsolatban tévedtünk. Mégis azt tapasztalhatjuk, mintha a hibáik elismerése éppen azoknak nem menne könnyen, akik azt várják másoktól, hogy vallják meg bűneiket, és hagyjanak fel a gonoszsággal.

A kereszténység meghatározó szereplői a kezdetek óta azért küzdöttek, hogy minél jobban megértsék Isten működését a világban. Kérdéseket tettek fel, és vitáztak, zsinatokat tartottak, hittanítások tűntek fel, és felülvizsgálták őket, sőt az egyház időről időre alkalmazkodott a tudomány fejlődéséhez is. És mégis, napjainkban számtalan keresztény számára megállni látszik az idő – mintha minden új gondolat vagy isteni üzenet már elhangzott volna korábban. Ha ez igaz, akkor valóban halott, és hiábavaló a hitünk.

Mark Wingfield cikkében 7 "tévedést" javasolt, melyeket az idei évben elismerhetne a kereszténység véleménye szerint. A cikk magyar fordítása és az evangélikus blog által tett szerkesztői kiegészítés ide kattintva, a Kötőszó oldalán olvasható.