Hajlamosak vagyunk azt gondolni, augusztus 20-a a tűzijátékról szól. Kicsit jobban belegondolva eszünkbe jutnak a történelemórán tanultak: az új kenyér, az államalapítás, I. István.

Vajknak született államalapító királyunk magánéletéről meglehetősen keveset tudunk.

A bajor származású Gizellát 27 éves korában vette feleségül – előtte azonban megkeresztelkedett, és felvette az István nevet. Gizella 42 éven keresztül volt hű társa jóban-rosszban. Házasságukból öt gyermek született: három lány és két fiú. A lányokról – születésük tényén kívül – semmit nem tudni. Ottó fiuk fiatalon meghalt, Henrik pedig – akit szentté avatása óta Imreként tisztelünk – tisztaságot fogadott, amihez házasságában is ragaszkodott, így nem születhetett utódja. István a reményt, hogy egyenesági utódja folytassa nemzetépítő munkáját, akkor vesztette el végképp, amikor fiát vadászat közben egy vadkan halálra sebezte.

István összeomlott. Eltemette minden gyermekét, és senkit nem talált, aki örökébe léphetett volna, hogy a keresztény hitben megtartsa az országot. Legközelebbi rokona, Vazul hitét nem érezte elég erősnek, ezért megvakíttatta, így téve őt trónra lépésre alkalmatlanná. Hosszas gyötrődés után lánytestvére fiát, Orseolo Pétert szemelte ki utódjául, majd a gyászba borulva 1038-ban meghalt.

István halála után 45 évvel, 1083. augusztus 20-án szentté avatták.

(Forrás: www.nlcafe.hu)