Tényleg átírta Ferenc pápa a katolikus tanítást?

2018. augusztus 17. Gégény István

A hír majdnem igaz, ám radikális módosítás helyett csupán egy szűk kiskapu bezárása történt a halálbüntetés témájában.

halalb1.jpg

Amint a SZEMléleken is megírtuk, 2018 augusztusától módosult a Katolikus Katekizmus szövege. A változás lényegi eleme így hangzik: "az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy a halálbüntetés megengedhetetlen".

Sokan úgy interpretálták ezt a módosítást, mintha Ferenc pápa átírta volna a katolikus tanítást. Egyrészt semmilyen jelentős változtatás nem történt, hiszen eddig sem támogatta az egyház – az utóbbi években, évtizedekben legalábbis – a halálbüntetés alkalmazását, csupán bizonyos kivételes esetekben megengedhetőnek tartotta. Ezt a szűk kiskaput zárta be most az egyház, és nem Ferenc pápa, hanem a Hittani Kongregáció eszközölte a változtatást, például Szent II. János Pál e témára vonatkozó megnyilatkozásaival is összhangban, mindössze egy fél mondatot idézve az aktuális egyházfőtől.

Az apró módosítás aligha igényelne különösebb kifejtést, hiszen az evangélium fényénél nehéz lenne indokot találni a halálbüntetésre – Jézus épp ennek ellenkezőjét, az élet kultúráját hirdette, egyik nyilvánvaló jelként a halálra ítélt házasságtörő asszonyt is megmentette a megkövezéstől.

Egy rádióinterjúban augusztus 6-án kifejtettem, miért üdvözlendő a Hittani Kongregáció lépése, amely remélhetőleg pozitív hatást fog kiváltani a jogalkotók körében. Ide kattintva hallgatható meg a beszélgetés, 2:00 környékén indul az érdemi rész.

Ellenhangok azonban mindig kísérték az egyházi döntéseket, ebben az esetben sincs másként. Az MTI híradása szerint most épp 45 katolikus személy – többségük filozófus, professzor, néhány pap is akad köztük – ragadott billentyűzetet, s "a római katolikus egyház érsekeit arra szólítják fel, hogy tanácsolják a pápának: vonja vissza a halálbüntetésre vonatkozó mondatait." A híradás alapvetően téved, hiszen a felhívás a katolikus egyház bíborosait szólítja meg, de ott is tévedés van – amint fentebb említettem –, hogy itt Ferenc pápa mondatairól lenne szó. Nem egy pápa magánvéleménye, hanem a katolikus egyház tanítása áll a középpontban.

A titulusaik alapján az amerikai katolikus értelmiség köréből kikerülő aláírók a Kivonulás könyvének egyik versére "és sok más helyre a Bibliában" hivatkoznak a halálbüntetés morális megengedhetősége melletti érvként, elfelejtve, avagy nem tudván, hogy amíg az Ószövetségben rendre egy büntető, számonkérő Isten képe jelenik meg, akitől félni kell, Jézus tanításának és az Újszövetség könyveinek középpontjában a szerető, irgalmas Isten áll. Aki ugyanaz, mint az Ószövetség Ura, csak az évszázadok során, különösképp Isten Fiának eljövetele és iránymutatása nyomán a választott nép tisztábban felismerte, jobban megértette, hogy kicsoda a Teremtő. Ám Jézus sem lecserélte, eltörölte, hanem kiigazította, finomhangolta a törvényt, a tanítást. 2018-ban ugyanez történt a halálbüntetés morális megítélése esetében a Hittani Kongregáció részéről.

Ugyancsak gyenge érvként utalnak az aláírók arra, hogy azért nem elfogadható számukra a változás, mert kétezer évig nem tiltotta a halálbüntetést az egyház. Hogy miért megmosolyogtató ez az indoklás, könnyű belátni, ha belegondolunk, mit ünnepeltünk néhány napja, augusztus 15-én. A katolikus egyház dogmaként tanítja, hogy "a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe". Ma már természetesnek vesszük ezt, de élnek még számosan közöttünk olyan katolikusok, akik azt az egyházat alkották, amely, bár az ünnepet ismerte (Szent István is megtartotta), a hittételt - még - nem vallotta. Azt ugyanis 1950. november 1-jén hirdették ki. Vagyis közel kétezer évig nem tanította azt az egyház, amit utána pedig igen.

A katolikus egyház egyik fontos jellemvonása a dinamizmus, amely a Szentlélek alkotó, formáló ereje által valósulhat meg folyamatosan az évszázadok folyamán. A kinyilatkoztatás lezárult, Isten megismerése, akaratának megértése ugyanakkor állandó szép feladatot biztosít a hívek közösségének. A tanítás fejlődése, kibontakozása, esetenkénti finomhangolása természetes velejárója az egyház létének.

Abban igazuk van a felhívás megfogalmazóinak, hogy joguk és kötelességük az egyház tagjainak jelezni, ha számukra tévútnak tűnő tanítással találkoznak. Erre most is adott a lehetőség, de talán hasznosabb lenne arra kérni az egyház tanítóhivatalát, hogy fejtse ki jobban a módosítás lényegét, mert ők nem értik, miért volt erre szükség, mi az immár hivatalos tanítás alapja.

gi_cikkala.jpgDe lehet, hogy elég lenne ezt a püspököknek írt levelet elolvasniuk, míg a magyar kétkedők egy morálteológus írásából is támpontokat kaphatnak a tanítás megértéséhez.

Gégény István

(Nyitókép: Nicolas Poussin "Krisztus és a házasságtörő asszony" című festménye, részlet)

 

 

adomanybanner_600.jpg