Csak részben ellentmondásos a lépés, sokkal inkább jó előjel lehet a katolikusok számára.

Tiszteletbeli lateráni kanonok lett Emmanuel Macron. A cím átvételére június 26-án került sor a római Lateráni Szent János bazilikában, ami a mindenkori pápa hivatalos egyházi székhelyének is tekinthető.

Nem kevés kérdés szökik az ember elméjébe egy ilyen titulus odaítélése kapcsán. A francia elnök ugyanis egy deklaráltan szekuláris államot vezet, magát az abortusz pártolójának tartja, így nem könnyű megérteni, milyen alapon, avagy milyen reménnyel adott egyházi rangot egy ilyen személynek a katolikus egyház. Pedig nem annyira bonyolult a helyzet.

A milyen alapon részt sokkal egyszerűbb megindokolni: történelmi hagyománya van, hogy a francia uralkodóknak felajánlják, a XV. század óta él ez a szokás. Franciaországra ugyanis valaha mély hitbeli elkötelezettsége okán "az egyház legidősebb nővéreként" tekintettek. Hiába fordult azóta a vallási semlegesség felé az állam, a szokás fennmaradt, így Charles de Gaulle, Jacques Chirac ugyanúgy átvette, elfogadta a kanonoki címet, mint Nicholas Sarkozy. Francois Mitterand és Francois Hollande viszont az "óvatosabb" francia elnökök közé tartozik: nem utasították el a címet, de nem is mentek el Rómába ünnepélyesen átvenni azt.

A milyen reménnyel kérdésre maga Emmanuel Macron személyes jelenléte lehet ezek után az első felelet: elődjeivel szemben igyekszik komolyan venni, megtisztelni a hagyományt, sőt, egy órán át megbeszélést folytatott a látogatás részeként Ferenc pápával. Kettejük találkozóján szóba kerültek környezetvédelmi témák, például az USA kilépése a párizsi klímaegyezményből, az Olaszországot és Franciaországot egyaránt megosztó migrációs krízisről szintén megosztották gondolataikat egymással. A Rome Reports beszámolója szerint rekordnak számít a megbeszélésük időtartama: Ferenc pápa soha nem fogadott még egyetlen államfőt sem 57 percig négyszemközti találkozón.

A francia elnök ráadásul római útja kapcsán rámutatott: a nagyfokú társadalmi töredezettség időszakát élve különös felelősséget érez a katolikusokkal szembeni bizalom eróziójának megállításában a politikai élet képviselői részéről. Nem ez az első alkalom, hogy Emmanuel Macron közeledni kíván az egyházhoz. Egy nagy hullámokat kiváltó tavaszi beszédében azt mondta: az a francia elnök, aki nem törődik az egyházzal és katolikus polgáraival, rosszul végzi a feladatát.

A francia elnök – immár tiszteletbeli lateráni kanonok – saját vallomása alapján a párbeszéd szándékával közelít a katolikus egyházhoz.

(Forrás: lifesitenews.com, fotók: indianexpress.com, abouna.org)