Jövő héttől a berlini és brandenburgi parókiák környékén ingyenes wifi hálózat lesz elérhető mindenki számára Godspot néven. Jézus Téged is hív, de nem mobilon! Vagy mégis?

A német evangélikusok célja, hogy lépést tartsanak az új kommunikációs eszközök világával, a híveket az online eszközök révén is megszólítsák. A regisztráció és bejelentkezés nélkül használható hálózatok először a parókia honlapjára navigálják a szörfölni vágyókat, majd szabadon böngészhetnek. Ám tényleg közelebb visz minket Istenhez és egymáshoz, ha a templomban szabad wifi elérés lesz? Valóban kellenek nekünk okostemplomok?

Ahhoz biztosan nem kell wifi, hogy Isten szólhasson hozzánk. Sőt, ha még emlékszünk rá, ahhoz sem kell internetelérés, hogy a szomszéddal vagy saját testvérünkkel szóba elegyedjünk. Mindennapos látvány a kávézók teraszán egymással szemben üldögélő párok, barátok, akik nem egymás szemébe, hanem a mobiljuk képernyőjére szegezik tekintetüket. A templom, a parókia/plébánia és környéke azon elvétve fennmaradó helyek közé tartoznak, ahol – jobb esetben – az emberek BESZÉLGETNEK. Nem csetelnek, nem skypeolnak, hanem beszélgetnek egymással. Sőt, Istennel is olykor. És egyikhez sem kell wifi.

Persze, nem rossz, ha van, jól jön az ingyenes, szabad wifi elérés, ha mondjuk a menetrendet kell megnézni, vagy egyetemi tárgyfelvétel ideje van. Vagy amikor utolsó pillanatra hagyod az adóbevallásod... De ha csak heti egy órát szentelsz a lelki életednek, akkor valószínűleg ezeket mind tudod máskorra időzíteni.

A templom valódi közösségi tér, az internet virtuális közösségi tér. Szinte már alig tudunk elszakadni utóbbitól – jobb esetben az előzőtől sem. De hogyan lehet megszólítani a fiatalokat, hogyan lehet őket a templom köré csábítani? Ingyen wifivel? Egy ping-pong asztallal könnyebb a közösségépítés, mint wifivel és online szerepjátékokkal. Ahogy Beer Miklós püspök atya püspöki programja is tartalmazza: legyen minden plébánián egy pingpongasztal! Wifiről ő sem szólt…

De ha már van wifi, használjuk jól: a fiatalok java alig várja, hogy hazaérjen, és újra nyomkodhassa a gépet. Akkor szóljuk hozzájuk így, és ha nincs más, hát interaktív alkalmazások segítségével tanulmányozzuk a Bibliát. Vagy a szertartást követhetjük online Adoremust a kezünkben tartva, rákereshetünk az olvasmányra, evangéliumra, hogy visszaolvassuk. Ha helyesen használjuk a Godspotot, bizonyára közelebb visz Istenhez, ám a csábítás is nagy, hiszen könnyen elszigetel minket attól, hogy Rá figyeljünk.

Nem elítélendő a digitális átállás, de merre visz vajon? Kétségtelen, hogy Ferenc pápával fellendült az egyház online kommunikációja: lájkolhatjuk Facebookon, követhetjük Twitteren és Instagramon is már. És a gyümölcse is megvan, hiszen szinte nap mint nap feltűnik a „világi” médiában, köszönhetően a digitális jelenlétnek.

A Godspot kétségtelenül egy újabb jele annak, hogy az egyház próbál nyitni a mai igényekre, megtalálni a legjobb csatornákat arra, hogy a híveket és az útkeresőket megszólítsa. A templom eddig fehér folt volt talán a wifi-térképen, ám most úgy próbál még jobban az életünk részévé lenni, hogy ezt a „kényelmet” is megadja. Felmerül a kérdés, hogy néha nem éppen azért megyünk a templomba, hogy a világ zajai (bipp, bipp!) ne találjanak ránk? Hogy magunk lehessünk a Teremtővel való éltető kommunikációban? Amihez wifi sem kell.

Ő elérhető mindenhol.

HD