Hetek vannak hátra valószínűleg Fogassy Juditnak, a Jézus Szíve Nővérei rend tagjának földi életéből. Ez az élet azonban minden mozzanatában azt üzeni, hogy a halál közelében is érdemes, mert van miért előre tekinteni.

A bejegyzés közzététele után egy héttel érkezett az alábbi hír:

"Ma reggel Judit nővér mennyországba költözött. Pár nappal halála előtt Udvardy püspök atya látogatása alkalmával szeretettel köszöntötte a magyar testvéreket. Békésen hagyta itt a földi életet és a nővérei imádsága kísérte őt. Együtt imádkozzunk, amint a Mennyei Atya magához öleli kedves Judit nővérünket. Nyugodjon békében! 1949. április 28- 2016. május 7." (Jézus Szíve Nővérek)

Nyíregyházi gimnazistaként találkoztam először vele és rendtársaival. Akkor és ott, a rendszerváltás hajnalán a keleti végeken kifejezetten sci-fi kategóriának hatott egy amerikai apáca megjelenése, aki igazából magyar, felnőttként, szerzetesként lelkesen gitározik, énekel, mindezt akkor teljesen újdonságként csengő tengerentúli akcentussal, némi fülöp-szigeteki dialektus behatásával előadva. Egyszínű, világos ruházata, puritán megjelenése ellenére is üde színfoltként jelent meg bontakozó hitéletem egén Judit nővér alakja, akkor még nem sejtve, hogy később gyakran találkozunk majd.

Soha nem voltunk közvetlen munkatársak, mégis ugyanannak a szőlőskertnek a művelésére szegődtünk, így nehéz is lett volna elkerülnünk egymást. Közelről láttam, ahogy az ezredfordulón elkezdte ontani magából az új hittankönyveket, s ezért a kifejezésért talán ki is kapnék tőle, hiszen valójában kateketikai segédanyagokról van szó. Főként az ő közvetítésével vált ugyanis nyilvánvalóvá – és gyakorlattá – idehaza, mi a különbség katekéta és hitoktató között. Mielőtt Udvardy György pécsi megyéspüspök lett, hosszú éveken át közvetlenül számíthatott a katekumenátus intézményrendszerének kiépítésében és lelki megalapozásában Judit nővérre.

Munkássága nyomán jobban értjük a szentmise ajándékát, megismerhetjük a család katekézisének módszertanát, az ebből fakadó kincseket. Erősebb, biztosabb lehet a hitünk, neki is köszönhetően. De ez persze nem teljes felsorolás, hiszen nehéz lenne pontosan számba venni, mi mindent képes művelni Isten azzal, aki odaadja neki a szívét. Ez a legfontosabb üzenete Judit nővér életének, aki szerzetesközössége nevéhez hűen Jézus szívét jeleníti meg. Nem múlt időben, hanem most is, ágyban fekve, csendesen, az utolsó földi órát várva.

Élete a tanúság, hogy a mennyország, az örök élet nem sci-fi, hanem elérhető lehetőség. – Ahhoz megyek, akinek az életemet adtam – mondta nemrég, megkoronázva földi szolgálatát.

Ma, április 28-án ünnepli földi születésnapját, de Kaszap István szavaival élve van nekünk, keresztényeknek mennyei születésnapunk is. A címben említett köszönés pedig nem csupán búcsúzás, hanem megerősítés: bárhová mész, bárhol vagy, Isten veled van.

Isten veled van, Judit nővér!

* * *

(A fotót Kató-Bellavics Ágota engedélyével tettük közzé. Ő készítette Judit nővérről a reptéren, mielőtt végleg elutazott Magyarországról.)