Bolyki György: így lesz a művészből eldobható rongy

2015. december 19. Gégény István

Az alábbi sorok szerzője zeneművész, a Zenekadémián szerzett diplomát, kulturális menedzserként pedig fesztiválok, művészpalánták sikeres útját egyengeti. Írása rávilágít, hogy nem csupán nőknek okozott mély fájdalmat ez a sok sebből vérző történet.

* * *

Nem akartam Ákos ügyben írni, de írok. Nem Ákosról, hanem a képmutató multiról. Ákost a Telekom nem támogatta, hanem reklámozta magát vele. Lehet, hogy könyvelés szempontjából jobban járnak, ha a szerződésre az van írva, hogy „támogatás”, de nyilván mindenki tudja, hogy egy multi a büdös életben nem fog támogatni ötvenmillióval senkit. Még a tizedével sem. Egyszerűen azért, mert nem jótékonysági intézmény. Egy-két-ötmilliót eljótékonykodnak, a többi pedig kőkemény üzlet. Ákos volt az üzleti felület, ők pedig kifizették. Aztán valaki úgy döntött, még nagyobb reklámot tudnak csinálni maguknak, ha nekimennek Ákosnak a mondatai miatt. Úgyhogy a Telekom elkezdett profitot maximalizálni. És ilyenkor semmi sem szent.

bolykigyorgy.jpg

Kicsit sem érdekelte őket, hogy az ország egyik legnépszerűbb művészének két legfontosabb koncertje következik egy-két napon belül. (Nem szeretem Ákos dalait, de senki ne pampogjon ellene! Aki meg tudja tölteni kétszer egymás után az Arénát, az valamit tud! Lehet utána csinálni!) De ez a multit nem érdekli, mert neki az az érdeke, hogy a maximális üzleti haszon meglegyen. Számára egy művész egy eldobható rongy. És ha az érdekei úgy kívánják, eldobja.

Tényleg, valaki komolyan veszi, hogy társadalmi megfontolások érdeklik azt a Telekomot, amely hazánk egyik legnagyobb lerészegedő orgiájának főszponzora?! Ha a legkisebb mértékben is fontos lenne nekik a morál, biztos, hogy nem a betépett fiatalok fesztiváljait támogatnák. Társadalmi morál a Telekomnál – ugyan már, nevetséges! ÜZLET. Ennyi. Ezt tudják jól csinálni, a többi csak duma.

A női egyenjogúság iránti elkötelezettség? És az milyen színű? A hét felsővezetőből egy nő. És sose volt jobb az arány. Az igazgatók között még rosszabb az arány. Telekom, meg a női egyenjogúság… Gagyi duma.

Nem érdekel, ki hogy ítéli meg Ákost. Személyes véleményem, hogy a társadalom nagyjából felének az álláspontját mondta el. Csak ez a fele a társadalomnak nem hisztizik. De ha csak a társadalom húsz százaléka osztja a véleményét, még mindig több, mint ahány százaléknyi homoszexuális érdekében megy sokszor a balhé. És menjen is, ha valakinek az a szíve vágya, tegyen úgy. Ákos meg tegyen így. Mindegy, nem ez a fontos.

Számomra az a fontos, ahogy egy multi kíméletlenül kicsinál egy embert, akinek nagyon sokat köszönhet. Aki miatt oly sokszor kihúzta magát, hogy „na, mi támogatjuk az ország első számú popikonját”. A multinak nem ért rá két napot várni, hogy megcsinálhassa az idei év két legfontosabb koncertjét a művész. A multinak érdekei vannak. És önző. A művész pedig egy eldobható kellék.

A Telekom akciója erről szól, nem másról. A művészvilág számára egyértelmű jelzés: nincs partnerség, csak önző érdekek. Ha valaha „támogatni” fog a Telekom, jó, ha tudod: csak addig leszel partner, amíg nem járnak jobban, ha kicsinálnak. Ilyen az igazi „támogató” – legalábbis akkor, ha Telekomnak hívják.

Bolyki György

* * *

(Az írás eredetileg a szerző közösségi oldalán jelent meg, amit az engedélyével közölt újra a SzemLélek blog.)