Szabad-e imádkoznia egy futballistának?
Gégény István 2018. június 13.

Szabad-e imádkoznia egy futballistának?

Felröppent a hír, miszerint a most kezdődő világbajnokságon megtiltották volna a brazil játékosoknak az imát. Ez nem teljesen igaz. Sőt!

focivb2.jpg

– Brazília: megtiltották a futballistáknak az imádságot és keresztvetést! – ezzel az ütős címmel adott közre cikket a Magyar Kurír, hogy az írás végén ellene is mondjon saját magának: "a játékosok a pályára való bevonulásuk előtt közösen fogják kérni Isten oltalmát".

Az ellentmondás oka, hogy a brazil szövetség nem az imádságot tiltotta be, hanem a pályán, nagy nyilvánosság előtt történő vallási gesztusok gyakorlását. A kettő nemhogy nem ugyanaz, éppenséggel – keresztényként – inkább üdvözlendő, semmint elvetendő a sportvezetők döntése.

Az egyik dilemma az eddigi megnyilvánulások kapcsán, hogy például az a Neymar Jr., aki "100% Jesus" feliratú fejpántot is viselt már a kamerák kereszttüzében, vajon hány százaléknyi kereszténységet gyakorol, képvisel akkor, amikor nyilvánvalóan igen tudatosan megalázó cseleket vet be, pimaszkodik az ellenfél játékosaival... Ilyenkor aligha az evangélium üzenetéről tesz tanúbizonyságot. Hogy legyen összehasonlítási alap: Kaká sem titkolja a hitét, de róla nem nehéz elhinni, hogy éli is azt, amit vall.

A 2002-es világbajnokság utolsó két mérkőzése összefüggésében ugyancsak kétségeket ébresztő volt látni a végül győztes brazilok performanszát. Sokan emlékeznek rá, hogy a döntő lefújását követően a kezdőkörben térdelve az egész stáb az ég felé fordulva adott hálát. A németek pedig – akik a döntőig eljutva az egész bajnokság során egyetlen gólt kaptak – így jártak. Vajon mit gondolhattak akkor azok, akik nem a braziloknak szurkoltak? Az összefüggés pedig azért lényeges, mert a bronzmérkőzést megnyerő törökök (Rüstü kapussal az élen) valami egészen mást műveltek. Odamentek a hármas sípszó után a legyőzött – házigazda – dél-koreai játékosokhoz, átölelték, vigasztalták őket. Majd egymás zászlóit kézben tartva, összekapaszkodva együtt ünnepeltek az egész stadionnal (és nem a felével). Vajon Jézus hogyan cselekedett volna?

focivb1.jpg

Az pedig nyilván nem merül fel sokakban, hogy mi lenne, ha előkerülne egy-egy imaszőnyeg, vagy egyéb vallási szimbólum a focipályán. Mert miért ne? Tucatnyi muszlim focistát találunk a világ legjobbjai között. Nekik miért ne szabadna?

A brazil szövetség szerintem bölcs döntést hozott: nem megtiltotta, hanem a helyére tette az imádságot.

Mit is mond maga Jézus az imádságról? "Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." (Máté evangéliuma, 6. fejezet, 5-6. vers)

Én egyébként szívesen látok hiteles sportolókon olyan feliratú pólókat, amelyek valamilyen értékes üzenetet közvetítenek. A már említett Kaká mellett ugyancsak szimpatikus volt Iniesta – büntetést magával vonó – attrakciója, aki egyik gólját pár nappal korábban elhunyt játékostársának ajánlotta a mezén szereplő felirattal. Meg kell találni azonban ezeknek az üzeneteknek, üzenéseknek a helyét, hogy valóban mindenki számára azt közvetítsék, amit a feladó ki kíván fejezni.

Szabad továbbra is imádkoznia minden futballistának, a vallási performanszok helyett azonban a játéké lesz a főszerep a most kezdődő világbajnokságon, a nagy nyilvánosság előtt. Bárki hitet tehet a pályán a küzdeni tudás, összefogás, elfogadás, alázat, kitartás, megbocsátás, együttérzés erényeiről.

gi_cikkala.jpgA keresztények számára pedig különösen nagy lehetőség kínálkozik, hogy az egész glóbusz előtt a tetteikkel megvallják hitüket: "arról ismerje meg a világ, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."

Gégény István

(Képek forrása: cnn.com, eurosport.com)

 

 

adomanybanner_600.jpg

süti beállítások módosítása