A lengyel pápa kiment a divatból?

2018. május 15. SZEMlélek

Sajátos nagykoalíciók a szexuális szabadosság témájáról Szent II. János Pál papíron még mindig nagyon vallásos, de egyre kevésbé erkölcsös országában.

papa2jp.jpg

A krakkói főtéren lévő hatalmas középkori piacépületben számosan árulnak szőrmét, ékkövet, édességet, játékot, metszett kristálypoharakat és persze kegytárgyakat. A mosolygós buddha és a rettenetes krakkói sárkány jól megférnek egymással. Legkevesebb kegytárgy azonban éppen abból van, amire leginkább számíthatnánk. Szent II. János Pál ismert arcai alig tűnnek fel az árusok kínálatában. Itt-ott találni ugyan kulcstartó-pápát, levélnyomaték-pápát, hologram-pápát, ám sehol az egyébként nagyon ismert álló pápa-figurák, vagy az elektromos papamobilból integető pápa. S ami a leginkább hiányzik, a pápa híres pásztorbotja, melynek feje a feszület, s amellyel annyira összemásolódott egyre megtörtebb arca, mintha két Krisztus támaszkodna egymásra a megváltás súlya alatt.

Először arra gyanakodtam, hogy a pápai kegytárgyak árusítását a katolikus egyház fenntartja magának. Üzleti alapon ez érthető is lenne. Fenn, a Wawelben, a székesegyház melletti szuvenír boltokban sem lehet azonban keresztény szimbólumokat kapni. Onnan is hiányzik a pápa, hiányzik Szűz Mária is. Érdeklődésemre egy fiatal pap elmondta, nincsen árusítási privilégium, s fanyarul hozzátette, nem csodálja, hogy a lengyel pápa nem szerepel a kínálatban: már kiment a divatból. Ennél a kifejezésnél felkaptam a fejem, ő pedig, mintha valami rosszat mondott volna, bájos gyerekességgel a szája elé kapta tenyerét és elmosolyodott. Ugyanezt mondták az árusok is, kettőt kérdeztem meg. Nincs kereslet a pápára, a lengyelre sem, a mostanira sem. Az idősebbik eladó, aki már 30 éve árul ezeken a helyeken, legyintve mondta: ez már nem az a Lengyelország.

Ünnepek vannak, a jelenlegi kormány erős egyházi támogatást élvez, a Radio Marija – kettő is létezik errefelé belőle – hallgatósága még mindig magas, a miselátogatás Európában talán itt a legmagasabb, és a magát katolikusoknak mondók is 90% körül mozognak. A Katolikus Egyház Statisztikai Intézetének 2016-os felmérése szerint a katolikusok 36,7%-a vett részt vasárnapi szentmisén és 16%-a járult szentáldozáshoz átlagosan. Nagyjából 48 ezer szentmisét celebráltak 2016 minden vasárnapján Lengyelországban. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy a katolikus plébániák milyen magas szinten használják a modern kommunikációs eszközöket, és milyen aktívak a házasságot támogató pasztorális szolgálatban. 2016-ban mintegy 100 ezer ember élt ennek lehetőségével. Lengyelország nagyon katolikus. Ha így vesszük.

Más kutatások, például a lengyel vallásszociológia nagy dojenjének, Irena Boroviknak adatai eltérő megközelítésben tárgyalják a lengyel katolicizmust.

A vallásgyakorlás említett rituális dimenzióját egyfajta kulturális hagyományrendszernek tekintik, amely olyasféle, mint a mindennapi fogmosás. Ezek nélkül a lengyelek nagy része nem érzi magát komfortosan. Ha azonban a katolikus egyház erkölcsi tanításainak követéséről van szó, a lengyelek vallásossága nem különül el szignifikánsan a katolikus többségű országokétól. Különösen a szexuális magatartás területén érhető ez tetten.

Miközben a fiatalok többsége szüleikkel részt vesz vasárnaponként a szentmisén, a szülők elfogadják a házasság előtti nemi életet, hozzájárulnak a házasság nélküli együttlakáshoz, s a fogamzás-szabályozás modern eszközeinek használatát is természetesnek veszik. A katolicitás egyfajta társadalmi baldahin, amely alatt a lengyelek élik a maguk életét, amelyet racionális megfontolásokhoz és divattrendekhez való igazodások szabályoznak. Az egyház erkölcsi tanítását csak minimális részben tekintik kötelezőnek. Ha egyszer valamilyen kulturális kataklizma lebontaná a vallási hagyomány baldahinját a lengyel társadalom feje fölül, megszűnne Lengyelország katolikusságának rendkívülisége, s maradna a nagykoalíció a szülők és felnőtt gyermekeik között – legalábbis, ami a párkapcsolati etikát illeti.

Alighanem ezek az adatok és eredmények is közrejátszhatnak abban, hogy a lengyel püspöki kar erőteljes szavakkal írt pásztorlevelekkel inti híveit a szexuális szabadosságtól, a fogamzásgátlástól, az abortusztól. A katolikusok számára az egyház tanítása szerint csak a házasságban engedélyezett a szexuális együttlét, a másik alternatíva a szüzesség. Ugyanebbe az irányba mutatnak a PiS (jobboldali kormánypárt) törekvései, amely külön hangsúlyt fektet a gender-ideológia elleni küzdelemre, s a közoktatásban is törekszik a katolikus szexuáletika alapelveit megtanítani a gyermekeknek.

mta.jpgEz egy másik nagykoalíció a katolikus egyház – elsősorban annak hagyományokhoz erőteljesebben ragaszkodó része – és a kormánypárt között. Ám úgy tűnik, a két nagykoalíció külön mozog, s együtt alkotja a mai Lengyelországot.

Máté-Tóth András

(Nyitókép forrása: matthewsleonard.com)