Politika az egyházban – egy felmérés tükrében

2018. február 11. SZEMlélek

Aktív egyháztagokat kérdezett meg a SZTE Vallástudományi Tanszéke a politikához való viszonyukról és az egyház politikai illetékességéről. Az alábbi írás akár utóhang is lehetne a hódmezővásárhelyi plébános templomban elhangzott politikai állásfoglalásához és az azt követő heves médiavitához.

egyhpol0.jpg

A nem reprezentatív felmérésben a megkérdezettek eloszlása nem tükrözi a lakosság eloszlását. Azonban a minta (N=407) külön értéke, hogy átlagon felül sok hetente vagy még sűrűbben imádkozó (72%), havonta többször templomba járó (55%) és az egyházával szoros vagy elég szoros közelségben élő (50%) értelmiségi alkotja. A válaszok elgondolkodtatóak, elfogadva, hogy nagyobb kutatás esetén akár más eredményeket is kaphatnánk.

A megkérdezettek politikai kérdésekről elsősorban az elektronikus sajtóból és a Facebook-ról tájékozódnak. A válaszadók 70%-át érdekli a politika, de véleményük kialakításakor legkevésbé a vallási vezetők jelentősek számukra (18%), a pártvezetők kicsivel jobban (22%).

A politikai témák erőteljesen jelen vannak a családokban és a barátok között. A megkérdezettek 80%-a beszélget ezekben a körökben politikáról. Egyharmaduk vallási közösségben is, de a vallási vezetőkkel – bármilyen kört is értsünk ezen – kevesebb mint egyhatoduk beszélget politikai kérdésekről (16%).

Az egyházakkal kapcsolatos általános elégedettség eloszlása egyenletes. Nagyjából ugyanannyian elégedettek, mint elégedetlenek: egyharmad-egyharmad (szintén egyharmad adott is-is választ, amit ebben az első elemzésben nem tudunk értelmezni). A parlamenttel (17%) és a kormánnyal (25%) elégedettek a válaszolók, de az ellenzékkel sokkal kevésbé (3%). Az egyházakkal való elégedettség mértékét (34%) csak a civil szervezetekkel (39%) való elégedettség múlja felül ebben a mintában.

Az egyházak illetékességével kapcsolatban magánéletre, családi életre és közéletre vonatkozó kérdéseket tettünk fel. A válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek leginkább a személyes erkölcsök (68%) és az élet értelmére (65%) vonatkozó területen tekintik az egyházakat illetékesnek. A családi élettel kapcsolatban kevésbé (57%), legkevésbé pedig a társadalmi problémákra vonatkozóan (51%). Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy az egyházaknak tulajdonított illetékesség ezeken a területeken összességében magas, még a legalacsonyabb szintű válasz is azt mutatja, hogy a válaszolók legalább fele számára a társadalmi kérdésekben az egyházaknak van illetékességük.

Ezt a közéleti illetékességét az egyházaknak elsősorban társadalmi és erkölcsi problémák vonatkozásában igénylik a válaszolók. Kiemelkedik a növekvő társadalmi különbségek témája, ahol szinte minden megkérdezett az egyházaktól állásfoglalást vár el. Legkevésbé azonban a kormánypolitikát tekintik olyan témának, amellyel kapcsolatban az egyházaknak nyilatkozniuk kell.

egyhpol1.jpg

Az ország védelmének fontosságát hangsúlyozó politikai kampány hatékonyságát mutatja, hogy arra a kérdésre, mivel szemben kell megvédeni az országot, a válaszolók 41%-a válaszolta, hogy a migránsokkal szemben, szinte tükörképként ugyanennyien azt, hogy a kormánnyal szemben. Brüsszel 31%, Soros György 28% szerint jelent fenyegetettséget az ország számára, az ellenzék pedig 24% szerint. Az egyházak ebben a vonatkozásban 14% válaszoló számára jelentenek veszélyt.

Az egyházaktól, pontosabban a vallási közösségtől a válaszolók elsősorban bensőségességet és nyugalmat igényelnek. Az alábbi táblázat mutatja, hogy összesen 6% igényel aktivitást vagy barátokat, politikai tisztánlátást pedig pusztán 0,3%.

egyhpol2.jpg

Ez a válaszmegoszlás aláhúzza az egyház és a vallási közösség közötti különbségtétel fontosságát. Az egyház a válaszolók számára társadalmi intézmény, amelynek vannak társadalmi kötelezettségei. A vallási közösség azonban valami egész mást jelent számukra, a bensőségesség és az elmélyülés tere. Annak, ami az egyház vonatkozásában jelentős és elvárt, itt nincsen helye.

A fentiekből az egyház illetékességével kapcsolatos nemrégiben lezajlott vita utóhangjaként azt állapíthatjuk meg, hogy az egyházaknak mint társadalmi intézményeknek sokan jelentős szerepet tulajdonítanak, de a vallási közösségeken belül az igény elsősorban privát és lelki természetű. Az egyházi közösségek alig játszanak szerepet a társadalmi-politikai érdeklődésben és tájékozódásban. S egyelőre aligha számíthatunk arra, hogy az egyházi közösségek védett tereket tudnak nyitni társadalmi kérdések megvitatására.

Máté-Tóth András

(Illusztráció forrása: lifegivingwaterdevo.org)