Ez a film megtaníthatna bocsánatot kérni

2018. január 23. SZEMlélek

Feltéve, ha le mernék forgatni. Négy évvel ezelőtt óriási felbuzdulást keltett Hollywoodban és szerte a világon, amikor bejelentették, hogy Steven Spielberg filmet készít Edgardo Mortara ügyéről.

mortara.jpg

A zsidó-keresztény párbeszédben érzékeny pontnak számító téma hosszú ideje foglalkoztatja Spielberget, de nemcsak őt: David Kertzer 1997-ben írt könyvet The Kidnapping of Edgardo Mortara címmel. Ez a – magyar nyelven még nem kiadott – mű adja majd Spielberg filmjének alapját. Ha egyáltalán elindulnak a film forgatási előkészületei. Bár neves világsztárok is csatlakoztak a stábhoz, a munkálatok elakadtak, miután Spielberg több mint 2000 jelentkező után sem talált alkalmas gyerekszínészt a film egyik főszerepére. Legalábbis ez a hivatalos indok. Az eltelt négy év alatt egyik filmje jött a másik után. Most viszont egy hétvégi interjúban már arról beszélt, hogy a West Side Story remake és az Indiana Jones ötödik része foglalkoztatja leginkább. Néhány filmes újságíró szerint az is közrejátszhat abban, hogy a Mortara-film (egyelőre) lekerült a napirendről, hogy az ismert direktor darázsfészeknek érezheti a témát.

1858-ban egy bolognai zsidó családnál szolgált Anna Morisi katolikus cselédlány. A rábízott kétéves Edgardo Mortarát titokban keresztelte meg, mert attól félt, hogy a lázas beteg kisfiú meghal és halála esetén az örök kárhozatra kerül. Ki sem derült az ügy egészen addig, amíg négy évvel később meg nem jelent a pápai rendőrség, hogy magával vigye a gyermeket, akinek szüleitől való elhurcolását azzal a törvénnyel magyarázták, mely szerint a keresztény egyház tagjait nem nevelhetik fel más vallást gyakorló emberek. IX. Pius pápa nem vett tudomást a kibontakozó tiltakozásról, bár többek között III. Napóleon és Ferenc József császár is arra kérte, adja vissza a gyermeket szüleinek. Az itáliai zsidó közösség tiltakozásához csatlakoztak Európa és Amerika zsidó közösségei, jelentős nemzetközi botrányt váltott ki az eset, komolyan mérsékelte az amúgy is sokfelől támadott pápai állam népszerűségét. IX. Pius pápa – bár a francia követ a III. Napóleon részéről élvezett támogatás megvonásával fenyegette – kijelentette: inkább az ujjait vágatná le, minthogy visszaadja a gyermeket. A fiút Bolognából később Rómába vitték, ahol szeminarista lett, pappá szentelték, majd Ágoston-rendi szerzetesként élt Belgiumban 1940-ig, ahol éppen a náci megszállás előtt halt meg.

Eddig a történet, melyet részleteiben David Kertzer kutatott fel. Kertzer az amerikai Brown Egyetem társadalomtudományi, kultúrantropológiai és italianisztikai tanszékének professzora. Korábban főleg kultúrtörténettel foglalkozott, ám mióta bejutott a Vatikán archívumába, és hozzájuthatott szigorúan zárt dokumentumokhoz, azóta szinte kizárólag a pápasággal kapcsolatos köteteket publikál. Magyarul egyetlen műve jelent meg: A pápák a zsidók ellen - A Vatikán szerepe az újkori antiszemitizmus kibontakozásában, amiben gyakorlatilag a Vatikánt teszi felelőssé a zsidóság modern kori üldöztetéséért.

Az eddigiekhez nagyon fontos hozzátenni, hogy a The Kidnapping of Edgardo Mortara története két szálon fut, két szempontot mutat be: az új életét megkedvelő fiúét, aki szíve szerint az egész családját áttérítené a keresztény hitre és a családét, akik a nemzetközi botrány ellenére sem kapják vissza a megkeresztelés miatt elrabolt fiúkat. Kertzer egyik vonalat sem hagyta figyelmen kívül. Az elemzők szerint a megrázó történet a tizenkilencedik század nagy átalakulásainak szimbóluma, a maga belső feszültségeivel, azonosság-válságaival, forradalmi és konzervatív mozgalmaival. A kötet 1997-ben a National Book Award szépirodalmi díj döntőse volt, majd a Pulitzer- és Oscar-díjas drámaíró, Alfred Uhry színpadi művé is átdolgozta. De hogy film lesz-e belőle, az most erősen kérdésessé vált.

ga.jpg– Talán még jobban meg kell nyílnunk a párbeszédre ebben a mély sebeket ejtő történetben – vetette fel egy újságíró a film elhúzódása kapcsán. Mert ideje van a szembenézésnek, ideje van a bocsánatkérésnek, ideje van az újrakezdésnek és főleg ideje van a párbeszédnek. Edgardo Mortara története ebből a szempontból különösen nagy felkiáltójel.

Gőbel Ágoston

(Illusztráció: részlet Moritz Daniel Oppenheim "Edgardo Mortara elrablása" című festményéből, 1862)

 

 

adomanybanner_600.jpg