Kocsis Fülöp: Fekete papírba csomagolt ajándéktól is gazdagabb lehet az életünk
SZEMlélek 2018. január 10.

Kocsis Fülöp: Fekete papírba csomagolt ajándéktól is gazdagabb lehet az életünk

Lehet-e missziót folytatni az interneten? Mihez kezdjünk a váratlan meglepetésekkel? Hazatérnének-e szülőföldjükre a menekültek? A metropolita érdekes témákban fejtette ki gondolatait.

kocsisfulop.jpg

A görögkatolikusok hazai vezetőjével a Magyar Hírlap készített interjút. A teljes szöveg ide kattintva olvasható, az alábbiakban néhány választ idézünk az érsektől.

Az egyháznak helye és szerepe van a neten, de nyilván nem az a fő feladata, hogy Isten üzeneteit vagy a saját tartalmait ki nem apadó forrásként folyton feltolja a világhálóra. Ez édeskevés. Kimaradni tehát nem szabad, sőt nem is lehet, de mindezt, azaz a világhálós jelenlétet összekeverni a misszióval, botorság lenne. Utóbbin ugyanis a lélektől lélekig tartó-érő élménygazdag és rendkívül mély hatást értjük. Amikor olyasvalakivel találkozom, aki sugárzó hittel, egyéniséggel bír, ez az, ami elevenen hat rám s a másikra. Magyarán, úgy kell az Isten-élményt magamban elmélyítenem, hogy az mást is megérintsen. S ez akkor is megtörténik, ha nem ez a fő célom. Az ilyen ember akaratlanul is evangelizál. A személyes kapcsolatoknak ma éppen olyan nagy szerepük van, mint kétezer esztendővel ezelőtt. A számítógép kínálta virtuális valóság döntően a szemnek szól, azon keresztül az értelemre hat, a lélek mélységéig azonban csak úgy érünk el, ha megmarad a személyes érintés, lelki és fizikai értelemben egyaránt.

A keresztények általában nem együtt vándorolnak a muszlimokkal. A menekülttáborokban nem is igen leljük őket, mert félnek az ott is jelen lévő szélsőségesektől. Másrészt nekik legtöbbször nem is fő céljuk elhagyni a hazájukat. A hazaszeretet, az ősök és a föld tisztelete, a megszentelt helyekhez fűződő láthatatlan kötelékek a lelkükbe ivódtak. Ők arra várnak, hogy visszatérhessenek falvaikba, városaikba. Tudnunk kell, hogy a helyi egyházi vezetők komoly törekvése is arra irányul, hogy az elmenőket visszahívják. Személyes élményem az a családos keresztény férfi, aki egészen Kanadáig jutott. Befogadták, ám kis idő múlva rájött, hogy nem képes ott élni, visszavágyik Szíriába, mert az a hazája. Úgy fogalmazott, nekik itt kell szenvedniük azért, hogy ki ne vesszen a kereszténység Krisztus földjén. S ez nem magányos hőstett, hanem tömegjelenség. Muszlimok esetében én ezt korántsem látom általánosnak.

Ha az Istentől kapott ajándékokat képes az egyén örömmel felnyitni, majd befogadni, gazdagabb lesz az élete, a lelke. Még akkor is így van, ha az Úr éppen fekete papírba csomagolta az ajándékot, amely első pillantásra rémisztőnek hat. Jézus megjelenése is olyan ajándék volt, amelyre senki nem számított. A Messiás óriási jótéteménye a világnak, amit mindenkinek be kell, be kellene fogadnia. Én azon vagyok, hogy minél többen fölismerjék ezt a nyilvánvaló igazságot.

(Kép forrása: reformatus.hu)

süti beállítások módosítása