Böjte Csaba: Nem tapsolhat az egyház a lombikprogramnak

2017. augusztus 27. Gégény István

Az ismert szerzetes Szent Józsefet állítja a gyermektelenek számára példaképül, s a szerető családra vágyó állami gondozottak felé irányítaná a figyelmüket.

bojtecsalad.jpg(Fotó: Thaler Tamás)

– Mit gondol Veres András azon kijelentéséről, hogy a lombikprogram bűn, annak kiterjesztése pedig fondorlatos cselekedet a kormány részéről?
– Egyrészt azt gondolom, hogy az emberi életet tanulmányozni, azzal kapcsolatban beavatkozásokat, kutatásokat végezni csak nagyon óvatosan szabad. Nagy veszélynek tartom, hogy miután kitolódott a gyermekvállalás ideje, egyre idősebben kötnek házasságot a párok, s könnyen legyinthetnek, hogy ráérünk, aztán, ha nem jön össze, nem baj, majd megpróbáljuk mesterségesen. Ausztriában sehol nincs olyan hosszú sor az egészségügyben, mint a lombik ambulanciákon. Az egyház ezért nem tapsolhat a lombikprogramnak. Én is azt mondom, egyházunk is arra hív, hogy merjünk fiatalon elköteleződni, merjünk családot alapítani, gyermekeket vállalni. Azt is gondolom viszont, hogy a magyar társadalomnak annyi sok más baja, fontosabb feladata van, szerintem túl lett fújva ez a téma a médiában.

– A fő vitát ebben a kérdéskörben azon párok esete váltotta ki, akik régóta szeretnének gyermeket, sok áldozatot meghoztak, ám a jelek szerint mégsem válhatnak természetes úton szülővé. Ön mit gondol ezekről a sajátos helyzetekről?
– Meggyőződésem, hogy minden gyermeknek apára és anyára van szüksége. Árvákat nevelek, magam is árván nőttem fel, és azt látom, hogy rengeteg gyermek vár szerető szülőkre, családra, befogadásra. Magyarországon tudomásom szerint nagyjából 20 ezer gyermek van állami gondozásban. Több évtizede tevékenykedek ezen a területen, és máig nem értem, miért ilyen bonyolult az örökbefogadás rendszere. Én is próbálnék a román államon keresztül örökbe adni gyerekeket, de ez szinte lehetetlen. Szent József példáját ajánlanám sokak figyelmébe, hiszen ő nem a biológiai apja volt Jézusnak, mégis az élet mellett döntött, amikor elfogadta ezt a helyzetet: szeretettel felnevelte azt a gyermeket, aki nem tőle származik. A boldogságos Szűz Mária maga mondja a 12 évesen a templomban elveszett Jézusnak, hogy "atyád és én aggódva kerestünk", mert József igenis apja volt az ő fiának. József útja járható út. Sokan néhány hónapos csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, de 3-4 éves, vagy idősebb gyerek esetében is biztatom a párokat, hogy legyen bátorságuk egy ilyen lépést megtenni! Tapasztalatom szerint ezek a gyerekek is megértik, ha elmondjuk nekik, hogy ők a szívünkből születtek, egy család vagyunk, összetartozunk.

– Jól értem, hogy a lombikprogram helyett az örökbefogadást tartja megfelelő lehetőségnek azok számára, akiknek nem lehet természetes úton saját gyermekük?
– Én egy ferences szerzetes vagyok, kisebb testvér. Nem akarok beleszólni a nagyok dolgába, de azt tudom, hogy egyrészt sok furcsa dolog van az egyik oldalon a béranyaságtól kezdve ki tudja, meddig bezárólag, a másik oldalon viszont rengeteg gyermek vár arra, hogy szerető családban nőhessen fel.

Beszélgetőtárs: Gégény István