Európa egyik legismertebb vallásszociológusa szerint modern európai iszlám már most is létezik, a muszlimok pedig gazdagíthatják a kontinensünket.

– Ausztriában ez a vélekedés: Burka-tilalom igen, de a keresztnek maradnia kell. Holott a vasárnapi templombajárók száma az elmúlt húsz évben megfeleződött. Miért ilyen fontos az osztrákoknak a kereszt?
– 2012-ben készítettem egy tanulmányt, melyben az osztrákok kereszténységgel való viszonyát vizsgáltuk. Itt fedeztük fel, hogy – éppen az aktuális, iszlámról folytatott vitában – az osztrákok 80 százalékának fontos, hogy Európa keresztény kontinens maradjon. Azt gondolom, alábecsüljük az osztrákok kötődését a keresztény kultúrához. Felettébb érdekes, hogy most olyan emberek harcolnak a keresztény nyugatért, akik egyáltalán nem is hívők. A legjobb példa a Pegida Kelet-Németországban. Ez a régió tulajdonképpen ateista hátországnak számít Európában. Másként szólva: hamis erők harcolnak a keresztény hitért. Ugyanis ők nem a kereszténységért harcolnak, hanem egy idegen kultúra ellen.

– Ha fals erők harcolnak a nyugatért, ki lesz a nyertese ennek a szembenállásnak?
– Ennek a vitának a győztese nem a kereszténység, hanem azok a felekezet nélküli aktivisták, mint például Niko Alm, akik régóta követelik, hogy Ausztria világnézetileg semlegesen nyilvánuljon meg a nyilvánosság előtt. Kihegyezik ezt a rendkívül izgalmas vitát a vallási szimbólumokról. De az a céljuk, hogy végén egy se legyen.

– Mi az Ön személyes véleménye teológusként: maradjon a falon a kereszt?
– Érdeklődtem a bíróságon, ezt kéne tennie Muna Duzdar államtitkár asszonynak is. A kerületi bíróságon a termekben nincs kereszt a falon. Egy tanúnak azonban esküt kell tennie: van Biblia és kereszt a kereszténynek, Korán a muszlimnak, Tóra zsidónak. Aki nem vallásos, az esküt vallási szimbólum nélkül teszi le. A bíróságok már most gyakorolják a pluralitást, megelőzve a politikát. A kereszt kérdése is fair módon szabályozott az osztrák iskolákban, figyelembe veszi a szülők és a diákok önrendelkezési jogát.

– A burkáról szóló tilalom Ön szerint is látszat-vita?
– A téma a politikusok számára kiváló figyelemelterelés. Megspórolja számukra a vitát a magas munkanélküliségi rátáról, ami Ausztriában kétszer olyan magas mint Németországban. Németországban is volt rövid ideig egy burka tilalom, de felfüggesztették a turizmus ágazat kérésére. Csodálkozom, hogy nem nagyobb a hoteltulajdonosok felhorkanása Ausztriában. Cirka 160 burka viselő van Ausztriában. Közülük 140-en az Imperial Hotelből jönnek, akik aztán a Kärntner Straße-ra (Bécs egyik legismertebb sétálóutcájába) mennek bevásárolni. A burkáról szóló vita, tekintve a  mennyiséget, teljesen elhanyagolható.

– Mi lehetne a megoldás?
– Differenciált megoldásra van szükség. Az iskolákban és a bíróságon nem szabad megengedni a teljes elkendőzést. Oktatónak, diáknak egymás szemébe kell tudnia nézni. A nők egészségügyi ellátásánál elfogadottnak kell lennie, hogy a teljes elkendőzést elhagyják.

– Tévedne Sebastian Kurz külügyminiszter, aki a fejkendő tilalmát javasolja a tanárnőknek?
– Miért ne öltözhetnének úgy a nők, ahogy a nagyanyáink is tették? Nem látom be, hogy a kolostorban élő apáca, aki egy katolikus magániskolában tanít, nyomás alá kerüljön és le kelljen raknia a kendőt. Egy fejkendős nő nem jelenít meg semmilyen agressziót.

A probléma nem a kendős nők miatt van, hanem a félelem miatt, amit politikailag ébresztenek fel. Nem a fejkendő ellen kell lenni, hanem azért, hogy a nők oktatást kapjanak. A mi fiatal muszlim leányaink nem kívánnak lábjegyzetté válni a férfiak önéletrajzában. A férfiak ugyan hatalomvesztést szenvednek el a dolgok ilyen fejlődésétől, viszont cserébe szeretetet élhetnek meg.

– Az iszlámmal szemben folytatott állandó konfrontáció miatt a kereszt a kulturális identitás szimbólumává fejlődött?
– A 68-asok óta azt gondoltuk, hogy a vallás áttevődött a privát területre. A népek globális keveredése által a vallás ismét visszatért a politikai színpadra. Még maguk a franciák, akik 1803 óta egészen szigorúan elválasztják az egyházat és a katolicizmust, tanácstalanok, mert harmadik szereplőként az iszlám is hozzájött. Ebben az esetben Ausztriában áldásos helyzetben vagyunk, mert intelligens Habsburgjaink voltak. Amikor Bosznia-Hercegovinát annektálták, az első, amit a katolikus Habsburgok tettek, hogy létrehozták a teológiai fakultást az iszlám teológia számára. A mi politikusainknak is ilyen távolba látó képességet kívánok. Bár az iszlám törvény az egyik legmodernebb Európában, ám ami megvalósítását illeti, annak csak nyomokban van köze az iszlám törvényhez. A polgárok érzelmeit kihasználják – nem azért, mert a hitről van szó, hanem azért, mert a politikai közép hatalomvesztéssel áll szemben. Ezért van ez a hihetetlenül kiélezett vita, amit én hiábavalónak tartok, mert alkotmányjogilag nem tartható.

– Reménykedik abban, hogy kialakul egy európai iszlám (Euro-Islam)?
– A modern európai iszlám már létezik. A fejlődés ebbe az irányba már a muszlimok második-harmadik generációjában zajlik. Olvassa el egyszer a münsteri iszlám valláspedagógia egyetemi professzorának, Mouhanad Khorchidének a könyveit! Azt mondja: az iszlám az irgalom. Úgy beszél, mint Ferenc pápa. Várható, hogy ennek ellenére lesznek muszlimok, akik ebben a fejlődésben nem vesznek részt. Ez a kereszténységnél is így van. Gondoljon csak a fundamentalistákra, akik az USA-ban orvosokat lőnek agyon, amikor azok kijönnek az abortuszklinikáról!

– Ez azt jelenti, hogy nem kell félni az importált iszlámtól, ami most a menekültekkel érkezik hozzánk?
– Az iszlám nem importált. Emberek jönnek. Sehol nem láttam "iszlámot" szaladgálni. Megismertem egy 13 éves kislányt, aki kísérő nélküli menekültként érkezett hozzánk. Könnyes szemmel mesélte, hogy először mehet iskolába. Afganisztánban a tálibok megtiltották neki. Csodálatos gyermek. Meggyőződésem, hogy a muszlimok gazdagíthatják Európát. Sok pozitív tulajdonságot hoznak magukkal: erős hit, vendégszeretet, családi összetartás. Ezeket számos osztrák már nem is ismeri.

(Fordította: Staub Bulcsú - Fotó: Zulehner professzor blogja)