2008 nyarán a XXI. század egyik legvéresebb keresztényüldözése India keleti részén tízezreket kényszerített menekülésre, közülük sokan a dzsungelben kerestek búvóhelyet. Az esőerdő közepén, kiszolgáltatva mindennek született meg Rani, kinek története az indiai keresztények helyzetének szimbóluma lett.

Az erőszak 2008 nyarán kezdődött, amikor militáns nacionalista hinduk keresztény célpontokat támadtak meg, több mint 100 halottat, 6500 kiégett és kifosztott házat, 350 templomot és 45 egészségügyi és oktatási intézmény romjait hagyva maguk után.

India keleti részén, Kandhamal térségében élő Minakhee Digal mindenórás kismamaként menekült üldözői elől, mentve még meg nem született gyermeke és saját életét. A dzsungelben a sűrű esőben haladva minden lépéssel nőtt a fájdalma és a gyötrelme. Megfelelő felszerelés, ruhák, tisztálkodási lehetőség nélkül hozta világra elsőszülött lányát az erdőben, ahol még tüzet sem tudott gyújtani, hogy megmelegedjenek. Lánya a Chinmayi Digal nevet kapta, de mindenki „Dzsungel Rani”-ként ismeri, ami azt jelenti: az erdő királynője.

Ez a történet az Indiában élő keresztények szenvedését jelképezi, amivel gyakran találkozunk a szolgálatban, mondta Madan Singh atya, akit a térségben működő segítőszervezet, a Jana Vikas új elnöke. Megválasztása alkalmával első látogatása meg Ranihoz és családjához vezetett. A 8 éves kislány jelenleg a helyi iskolában tanul, de Singh atya felajánlotta, hogy szüleivel egyeztetve jövő évtől támogatják oktatását a 15 kilométerrel fekvő kármelita rendnél, Balligudában.

Rani édesapja napszámos, édesanyja a háztartást vezeti, azóta született még két gyermek a családba, akik egy példás keresztény család, mondta az atya.

Jana Vikas India leginkább periférián élő közösségeivel foglalkozik, köztük az ősi kasztrendszerben „érinthetetlennek” nevezettek csoportjával és India őslakos törzseivel, azzal a céllal, hogy elősegítse gazdasági és szociális megerősödésüket.

 (cruxnow.com)