Kedves szülők: nőjjetek fel!
SZEMlélek 2016. június 07.

Kedves szülők: nőjjetek fel!

A tavasz legvégén Gyereknapot ünnepeltünk. Sokkal több van ebben az alkalomban, mint gondolnánk.

Ahogy Anyák napján édesanyáinkat köszöntjük, hiszen – ha ez nem is látszik a nap minden percében – nagyon fontosak számunkra, hálával tartozunk nekik/értük, Gyereknapon a csemeték állnak a középpontban. Elvégre is, hányszor előfordul a szülőkkel, hogy felbosszantják őket valamivel a munkahelyükön, ám mivel ott nem adhatják ki magukból a feszültséget, megtartják azt egészen az óvodáig, iskoláig. Ha a gyerek egy rossz szót szól, már jön is: „Most miért kell megint ezt csinálni?! Látod, hogy hulla fáradt vagyok!” Pedig csak egy különös, piros autót akart neked mutatni…

gyereknap.jpg

Gyereknapon a gyerekeket ünnepeljük. Számos fesztivál, program, rendezvény áll ilyenkor a családok rendelkezésére. Május utolsó hétvégéjén egy ilyen rendezvényen állapítottam meg: a gyerekeket sok esetben saját szüleik rontják el. Túl korán kezdik el őket „felnőtté nevelni”. A nap során 138 családdal találkoztam összesen, és nem túlzok, ha azt mondom, a családok háromnegyede idegroncsként érkezett. Valóban hosszú volt a sor, valóban várni kellett, viszont nekem az volt az érzésem, hogy a gyerekek két órát is ülnének a sorban öt perc játékért. Csakhogy a szülők nem tudtak várni. Ők már nem tudnak öröm/idő mértékegységben számolni. Náluk az "idő = pénz" diktál.

Nem vagyok szülő, de kivétel sem. Az egyre rohanóbb világban élek én is, ahol ha lekésem a villamost, szinte felrobbanok, holott három perc múlva érkezik a következő. Három perc. Igazán nem sok. Annyit talán még az Úristenre is rászánhatnék mérgelődés helyett.

Valahogy azt éreztem ezen a vasárnapon, hogy a gyerekek sokkal "felnőttebben" tudnak viselkedni, mint azok, akiket így hívunk. Elgondolkodtatott, hogy mi az, amiben én már felnőtt vagyok, ahol tisztességgel meg tudom állni a helyem. Hát, elég volt egy kezem hozzá...

Kedves felnőttek! Miben vagyunk mi felnőve?

Én kívánom nektek, hogy egyre több tekintetben sikerüljön felnőni, hogy minden lekésett villamosban megtaláljuk az Urat, hogy "jó" mértékegységben számoljunk, és hogy legalább Gyereknapon le tudjunk mondani önmagunkról.

Luca

süti beállítások módosítása